Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.
Irományszámok - 1910-443. Törvényjavaslat az aranyosmarót-kovácsi-i helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
443. szám. 321 talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételük 6.000 kg. keréknyomás alatt négy zetczentim éteren ként 1.000 kg.-ot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasút csatlakozása folytán Aranyosmarót és Kovácsi állomások megfelelően kibővitendők és átalakitandók lesznek. Az uj vonalon a következő állomások volnának létesítendők: 1. Petőtelep rakodó megállóhely 150 m. hosszban. 2. Perlep állomás 210 m. hosszban és 3. Valkócz állomás 365 m. hosszban. A helyi érdekű vasút tényleges épitési ós üzletberendezési tőkéje 1,642.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 35.968 koronában állapíttatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 43.300 korona, rendes tartalékalap képzésére 15.000 korona, végül a szükséghez képest előállítandó hóvédművek és az ezekhez tartozó kisajátítások, továbbá a jótállási idő után az engedély tartama alatt esetleg szükségessé váló vizbesz érzések és vizjavitások költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig 10.000 korona lenne fordítandó. Ezen külön tartalékalap felhasználása után annak netaláni maradványa a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. Az 1,642.000 koronányi tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35°/o-a, vagyis kereken 574.800 korona erejéig törzsrészvények, 65°/ 0-a, vagyis 1,067 200 korona beszerzése czéljából pedig elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. Az elsőbbségi részvények kibocsátási árfolyama 35°/o ban állapíttatnék meg. Az 574.800 korona törzsrészvénytőke fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások vétettek számításba: A földmívelésügyi m. kir. ministerium érdekeltsége czímén . . . 30.000 korona Aranyosmarót község részéről . . . . . . . . 60.000 » Körmöczbánya szabad királyi város részéről . . . . 2.000 » Bars vármegye részéről 171.000 » A magánérdekeltek részéről 94.200 » i Összesen . . . 357.200 korona. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4., illetve 7. §-ai alapján törzsrészvények ellenében a vasút javára a következő állami hozzájárulások biztosíttatnának: a) A m. kir. posta ingyen való szállítása fejében a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymás után követkoző 50 éven át fizetendő évi 2.000 korona. b) A helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 8.210 K óvjáradék oly kikötéssel, hogy az utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egy összegben is kifizethető legyen. A postaszállítási átalánynak 40.000 K- külön állami segélynek 164.200 K-ra rugó tőkeértéke ellenében ugyanennyi névértékű törzsrészvény lesz az állam tulajdonába átadandó. A most említett állami hozzájárulások a tervezett vasút tényleges épitési és üzletberendezósi tőkéjének 2 % 7, illetve 10°/o-át, vagyis együttesen 127°/o-át teszik, s igy az 1888. évi IV. t.-czikkben megszabott 10—10, vagyis összesen 20°/o-os maximális határon jóval alul maradnak. A törzsrészvénytőkéből a fenti érdekeltségi és állami hozzájárulások Képv. iromány. 1910—191'5. XIV. kötet. 41
