Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.
Irományszámok - 1910-439. Törvényjavaslat a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállitásáról
S 439. szám. 2G7 sága miatt is kivánatos, hogy az egyetemek számát szaporítsuk, különösen, ha ez uj egyetemeken internátusokat létesítünk, a melyekben az uj tanitási módszereket hatályosan alkalmazhatjuk. És rámutattam arra, hogy a bölcsészeti karok szaporítása is kitűnő hatással lehet a középiskolai tanárképzés oly fontos ügyére. De még egy fontos érv, a mely az egyetemek szaporítása mellett szó], az, hogy csakis uj egyetemek alapításával szaporíthatjuk lényegileg az egyetemi tanári állások számát. Erre pedig nagy szükségünk van azért, hogy a legtehetségesebb elemeket, a kik tudományos pályára mennek, elláthassuk, hogy tanári succrescentia lehetőségót biztosítsuk s a nemzeti tudományos szellemi életet intensivebbé tegyük. Megjegyzem, hogy egy uj egyetem nemcsak azt jelenti, hogy ennyivel vagy annyival több tanszék áll rendelkezésre, melyre fiatal tudósok kinevezhetők, hanem azt is jelenti, hogy az egyetemek között egészséges verseny keletkezik. Mindezek előrebocsátása után rátérek az uj egyetemek lótesitésóvel összefüggő legnehezebb kérdésre, arra t. i., hogy hol létesítsünk uj egyetemet ? E kérdés kétségtelenül fontos mindenekelőtt azért, mert az uj egyetemek sorsa nagyrészben attól a környezettől, attól a szellemi légkörtől függ, a melyekbe azok elhelyeződnek. De tudvalevően minden egyetemnek a tanitási ós kutatási czélzatain kivül rendszerint nagyobb körzetre kiterjedő művelődési hatása, igen gyakran nemzetpolitikai missiója is van. Ugy vélem, hogy Magyarországnak még sok egyetemre van szüksége, s a jövő természetes fejlődése számukat lényegesebben fogja szaporítani. De jelenleg azon anyagi eszközök, a melyek államháztartásunkban ily czélra rendelkezésre állanak . azon szellemi erők, a kikre az uj egyetemeken mint tanárokra, tanársegó' dekre stb. szükségünk van, korlátoltak: ugy hogy azon meggyőződésre" jutottam, hogy egyelőre két uj egyetemnél többnek létesítésébe bele nem foghatunk. Ezt a két uj egyetemet is csak fokozatos fejlesztés alapján, az államháztartásnak csak mérsékelt, több évre szótosztott megterhelésével ós oly módon vélném megvalósitandónak, a mint azt a mutatkozó legfontosabb egyetemi szükségletek megkívánják s a rendelkezésre álló erők lehetővé teszik. Ha most megnevezem azon öt várost, a melyek az utóbbi évtizedekben leginkább kapcsolatba kerültek az uj egyetem létesítésével, részint történelmi reminiscentiáik, részint arra valóságuk, részint nemzetpolitikai jelentőségük, részint az uj egyetemért felajánlott áldozatkészségük kapcsán, megvallom, hogy nem könnyű feladat ez öt város közül kettőt kijelölnöm és hármat mellőznöm. Ez öt város tudvalevően betűrendben: Debreczen, Kassa, Pécs, Pozsony, Szeged. Döntésemnél irányító elvként hatott, hogy az uj egyetemeknek feltétlenül megfelelő környezetbe és szellemi légkörbe kell jutniok, s hogy legalább az egyiken rövidesen, haladék nélkül és sikeresen orvostudományi kar legyen felállítható. E feltételnek pedig az öt város közül leginkább Pozsony felel meg. Tudvalevő, hogy a pozsonyi állami kórház az ország valamennyi vidéki kórháza között a legnagj^obb. Betegforgalma igen nagy, hullaanyaga tekintélyes, s azok a traditiók, a melyek a Dunántúl és Észak-Nyugat-Magyarország népességét régebbi megszokás folytán a pozsonyi kórház felkeresésére bírták, biztosítják azt, hog3^ a pozsonyi orvostudományi kar mindjárt megnyitásakor olyan anyag fölött fog rendelkezni, mint a minő igen sok kisebb külföldi egyetemen nem áll rendelkezésre. Az állami kórházon kivül Pozsonyban a bábakópezde és a gyermekkórház is felhasználhatók az orvostudományi kar czóljaira. 34*
