Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.

Irományszámok - 1910-439. Törvényjavaslat a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállitásáról

262 439. szám. A kolozsvári tudományegyetem hallgatóinak létszáma 1910/11. és 1911/12-ben. Hallgatói minőség 1910/11. 1911/12. több v. kevesebb Hallgatói minőség r. rk. 1 összesen r. rk. összesen r. rk. összesen Orvostanhallgató .... Bölcs.-, nyelv, és tölt. Mathematika, term. tud. Gyógy szeréázhallgató . . 1540 348 194 90 38 15 18 6 110 1578 363 212 96 110 1562 386 188 81 62 13 11 4 98 1624 399 199 85 98 + 22 + 38 — 6 — 9 + 24 — 2 — 7 — 2 — 12 4- 46 + 36 — 13 — 11 — 12 Összesen . . 2172 187 2359 2217 188 2405 + 45 + 1 + 46 De az egyetemek számát azért is szaporitandónak találom, mert csak így lehet azon veszélyek ellen küzdeni, a melyek a mindjobban mutatkozó túlzott összpontositásból, az összes culturintézmény éknek a fővárosba való tereléséből folynak. Valamely ország ugy gazdasági, mint művelődési tekintetben csak akkor remélhet igazán nemzeti felvirágzást, ha a gazdasági élet és a közművelődési munkásság nemcsak a fővárosban összpontosul, hanem erős vidéki centrumok is alakulnak, a melyek az őket környező területekre is termékenyítőleg hatnak ki. Mig gazdasági téren megelégedéssel állapithatjuk meg, hogy vidéki városaink nagy része ipari és kereskedelmi téren megerősödött és örvendetes fejlődést mutat, addig a közművelődésre vonatkozólag az utóbbi évtizedek úgyszólván kizárólag a főváros emelkedését eredményezték. A fővárosnak rohamos emelkedése pedig még erősebben érezteti az ellentétet, közötte és a közművelődés terén mintegy megállapodott vidéki városok helyzete között. Kétségtelenül igaza van azoknak, a kik a főváros vonzóerejére utalnak s azt vitatják, hogy a főváros közművelődési téren mindig vezetni fog: nagy intézeteivel, gyűjteményeivel, könyvtáraival, de az egész társadalmi életével is előnyben lesz a vidéki városokkal szemben. Ez azonban nem bizonyítja azt, hogy mi az erre alkalmas vidéki városokban is ne tudnók a közművelődést, a tudományos és szellemi életet fejleszteni. Sőt ellenkezőleg kötelességünkké teszi, hogy a kormányzásnak minden eszközével oda hassunk, hogy a vidéki városokat e tekintetben felvirágoztassuk^ nem pedig, hogy a főváros túlsúlyát mesterkélten még azzal is fokozzuk, hogy ide központosítjuk azon intézeteket, melyektől a közművelődés, a szellemi élet függ. S bizonyos, hogy ha elismerjük is a fővárosnak feltétlenül vonzó erejét, a kisebb városokban való élés vagy tanulás olyan előnyökkel jár, a melyek a tanárokat ós a hallgatóságot bőven kárpótolhatják sok olyan értékért, a melyben csak a fővárosban részesedhetnek. Különösen az ifjúság szempontjából tartom nagy fontosságúnak a vidéki egyetemek pártolását. Az egészségesebb, egyszerűbb és szerényebb életmód megszokása, a tanároknak ós tanulóifjúságnak közvetlenebb érintkezése, a tanulóifjúság egymásra utaltsága, mind oly mozzanatok, a melyek a jövő nemzedéknek nevelése, jellemfejlesztése és alapos képzése szempontjából nagy jelentőséggel bírnak. Nagy gondot szándékozom fordítani arra, hogy a rendelkezésemre^