Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.

Irományszámok - 1910-439. Törvényjavaslat a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállitásáról

439. szám. 257 kapcsolatosan Pozsony és Szeged 1893-ban újabb mozgalmat inditottak és nagy áldozatoknak meghozására nyilatkoztak készeknek. A törvényhozás elé terjesztett tervezet azonban, a mely az ezeréves ünnepekre vonatkozott, a harmadik egyetem alapításának eszméjét nem foglalta magában. 1894-ben báró Eötvös Lóránt vette át a vallás- és közoktatásügyi tárcza vezetését, a ki a képviselőház pénzügyi bizottságában nyilatkozatot tett, hogy a harmadik egyetem létesítésének ideje most sem érkezett el, egyrészt, mert a két régi egyetem még sok beruházásra szorul, másrészt, mert a harmadik egyetemhez szükséges szellemi erőkkel nem rendelkezünk. De ugyancsak 1894-ben jelent meg Berzeviczy Albert alapvető tanulmánya >• Közművelődésünk és a harmadik egyetem « czímmel, mely ma is standard munkája a harmadik egyetem ügyének és a vele kapcsolatos kérdéseknek. Berzeviczy Albert e munkájában a kérdést az ügyiratok alapján történeti fejleményeiben ismerteti. A harmadik egyetem szükségességének és időszerűségének kérdését vizsgálja, tekintet nélkül a választandó helyre, és megtisztítva a keretesekhez nem tartozó elemektől. A külfölddel való összehasonlítások alapján kimutatja, hogy Magyarország két egyeteme lakosságának számához viszonyítva oly kedvezőtlen arányt mutat, a melynél kedvezőtlenebbet csak Oroszországban találunk. Minden más állam messze túlszárnyalja e téren Magyarországot. Rámutat a szellemi élet centralisatiójából eredő bajokra, nyomasztó hatására. A tudománj^os szellemi élet a nemzeti politikának legfőbb czélja. A szakiskolai rendszerrel szembeállítja az egyetemi rendszert, ós föltétlenül ennek ad előnyt. Rámutat arra a szégyenletes állapotra, hogy orvostanhallgatóink mily nagy része kénytelen osztrák egyetemekre járni. Kiemeli, hogy kisebb helyen, nem a fővárosban, virágzó egyetem az egyetemi képzés legfontosabb, megbecsülhetetlen módját teszi lehetővé: a tanároknak közvetlen érintkezését a hallgatókkal. Azon érvvel szemben, hogy harmadik egyetem nem létesíthető, mig a két régi nincs készen, azzal válaszol, hogy egyetem tulajdonképen sohasem kész: mindig fejlődik ós kivan fejlesztést. Azon érvvel szemben, hogy a népnevelési reformok fontosabbak, mint új egyetem létesítése, hivatkozik Csengery Antalra ós Hunfalvy Pálra: »a fensőbb oktatás fejlődésétől, haladásától függ a népoktatás fejlődése ós haladása« . . . »fölülről terjed a világosság, nem alulról«. A felekezeti egyetem eszméjét ellenzi. Fölsorolja azokat a városokat, a melyeket a harmadik egyetem esetleges székhelyeként említenek és a melyek akár traditióik, történelmi reminiscentiáik, akár jelenlegi előnyös viszonyaik és a czól iránti áldozatkészségük révén egyetemre igényt tarthatnak. E városok: Pozsony, Győr, Szeged, Kassa, Nagyszombat, Nagyvárad, Pécs, Veszprém, Gyulafehérvár, Sárospatak, Debreczen. Ezek közül Pozsony, Szeged. Kassa ós Debreczen tekintendők olyanoknak, a melyek között a választásnak meg kell történnie. Kijelenti, hogy szivesebben tudna belenyugodni abba, hogy ezek bármelyikében jöjjön létre az egyetem, mintsem hogy az e fölötti meg nem egyezés miatt a a kérdés még továbbra is megoldatlanul maradjon; de maga végül, úgy mint annak idején Trefort minister, Pozsony mellett foglal állást. Pozsonyban találná az új egyetem azon kedvező talajt, hogy rövid idő alatt olj szellemi erő fejlődjék ki benne, minő az egyetemhez kötött nagy nemzeti culturmissió teljesítéséhez szükséges; ezenkívül az egyetem létesítése ott a legkönnyebben és leggyorsabban is volna eszközölhető. Szegednek Berzeviczy inkább műegyetemet szánt, esetleg gazdasági szakoktatással kapcsolatosan. Az ú] egyetemek létesítésével együtt pedig apasztandónak tartja a jogakadémiák számát. Képvh. iromány. 1910—1915. XEV. kötet. 33