Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 391-403 sz.

Irományszámok - 1910-391. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1910:III. t.-czikk) az 1910. számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról

391. szám. 171 hozás az 1906—1909. évi állami költségvetések kapcsán összesen 540.000 Kt engedélyezett. A szóban levő építkezésnél azonban az engedélyezett hitelöszszeggel szemben mintegy 50.000 K túlkiadás jelentkezett. Ez a túlkiadás nem az épitési munkák keretében felmerülő túllépésben, hanem, a miként alább előadni szerencsém lesz, az építkezés közben felmeiült és attól tulajdonképen független körülményekben gyökerezik. A túllépés egyik legfőbb oka az volt, hogy Pécs város a tervezett városi csatornázást még mai napig sem foganatositotta és igy a bábaképző intézet részére egy külön utczai csatorna létesítéséről kellett gondoskodni. A túllépés további oka az, hogy a képezde czéljaira megvásárolt területbe két kis házas telek beékelődik, s ezeknek szomszédsága úgy tűzbiztonsági, mint tisztasági okokból az intézetre kívánatos éppen nem lévén, a telkeket az államkincstár részére meg kellett szerezni. Azonfelül a város a képezde mellett elhúzódó városi területet a kincstár részére átengedvén, jzt a területet is kerítéssel kellett, ellátni. Végül a beépített telek szabályozása és az ezen czélból szükségessé vált leásása folytán a főépület suterrainje annyira kiemelkedett a földből, hogy rendes földszintté vált, miért is a különben raktárnak, pinczének stb. tervezett helyiségek jobban kihasználhatókká lettek, viszont azonban az alagsort is homlokzatszerűen kiképezni, nemkülönben fűtési, vízvezetéki és világítási felszereléssel és berendezéssel ellátni kellett. Fenti összeg az igy előállott túllépésnek egy részét jelenti. A 4. »A debreczeni bábaképezde berendezésére« rovaton 15.101 K 93 f előirányzat nélküli kiadás merült fel. A debreczeni bábaképezdénél a gépháztól az egyes pavillonokhoz vezető gőz- és csapadékvizvezető-csövek egyszerű téglavályuban voltak a földbe rakva. A vályú a föld nyomása ellen adott némi védelmet, de a talajvíz ellen nem, A talajvízben levő savak a vascsöveket szétmarják, azok kilyukadoznak, tönkre mennek. A csövek kicserélése különösen télen sok fáradsággal, költséggel és üzemzavarral járt, a szénfogyasztás pedig nagyon nagy volt. Az intézet még az 1909. évben.javasol'a, hogy a csővezeték mászható csatornában helyeztessék el. A kérelem teijesitését fedezeti okokból egyelőre halasztani kellett, mígnem az 1910. év szeptemberében megejtett vizsgálat kiderítette, hogy nemcsak a gőzvezető csövek lyukasak számtalan helyen, de a condensvizvezető-csövek is tele vannak homokkal, a mit a sok apró lyukon az esőviz hordott beléjük. Igy a csőhálózat kicserélése nélkül az intézetet zavartalan működésben tartani lehetetlen lett volna. A bajon tehát most már további halogatás nélkül segíteni kellett és pedig gazdaságosság szempontjából oly módon, hogy a lyukas csövek kicseréltessenek és mászható csatornában helyeztessenek el. Az ezzel járó kőműves- és szerelőmunka költsége 15.101 K 93 ft igényelt, melyre a tárczü kereiében fedezettel nem rendelkezvén, azt az előirányzaton kivül kellett utalványozni. 15. czímhez. (Középiskolai tanárképzők.) Az Eötvös collegium építésére és berendezésére ujabban 46.338 K 03 f előirányzat nélküli kiadás utalványoztatott, melyet a minister következőleg okol meg. Az Eötvös collegium új épületének létesítésére a törvényhozás még az 1906. évben felhatalmazást adott, a midőn az 500.000 Kban megállapított összköltség első részletét megszavazta. A még 1904. évben megállapított összköltség azonban a collegium czéljaira megkívánt épület felépítésére teljesen elégtelennek bizonyult, mivel az építkezés foganatosítása az első, különben csak hozzávetőleges költségeléstől számítva na22*