Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 391-403 sz.
Irományszámok - 1910-391. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1910:III. t.-czikk) az 1910. számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról
391. szám. 125 Az u.»Behajthatallan fizetési előlegek« rovaton kimutatott 74 K ujabb előirányzat nélküli kiadás az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-czikk végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 131. §-ának rendelkezésén alapszik, a mennyiben az átfutó követelés behajthatatlanság esetén a valódi kezelés útján egyenlitendö ki, hol is a megfelelő telel, ha a költségvetésbe felvéve nem volt, mint előirányzat, nélküli kiadás nyer elszámolást. Egyébként, miután a kérdéses összeg egy hátralékos kincstári követelés kiegyenlítésére fordíttatott, az emiitett utalványozás az állami háztartás pénztári mérlegét nem érinti. 3. czímhez. (Állami keselésbe vett községi és némely más erdők és kopárterületek.) A 1. »Személyi járandóságok« rovaton kimutatott 5.361 K 69 f ujabb túlkiadás annak tulajdonítandó, hogy a o°/o-os intercalaris megtakarítást egész összegében nem lehetett elérni, a mennyiben időközi üresedések az előrelátottnál kisebb számban következtek be. 4. czímhez. (Erdőfelügyelőségek és ornithologiai központ.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovaton kimutatott 25 K ujabb túlkiadás abban leli magyarázatát, hogy jutalmazások az erdöfelügyelőségek és az orn thologiai központ érdekében kifejtett, tevékenységből folyólag nagyobb számban fordultak elő. A 2. »Dologi kiadások« rovaton kimutatott 13.055 K 65 f Ujabb túlkiadást az erdei legelők javítása érdekében tett utazások okozták. 5. czímhez. (Erdöőri szakiskolák.) A 2. »Dologi kiadások« rovaton kimutatott 8.738 K 25 f túlkiadás onnan származik, hogy egyrészt a szakoktatás fejlesztésével a szükségletek évről évre emelkednek, a házi kezelés keresztülvitele érdekében a szakiskolai személyzet többet kénytelen utazni, másrészt úgy a tanszerek, mint az élelmiczikkek drágulása folytán a növendékek élelmezési költségei növekedtek. A 3. ^Gazdálkodási kiadások« rovaton kimutatott 8.410 K 97 f túlkiadás főleg a munka- és napszámbérek emelkedésének következménye. Minthogy ezen kiadással szemben az erdei terményárak kedvező emelkedésével a bevételek is emelkedtek s igy a túlkiadás a bevételi többlettel teljes mérvben ellensúlyoztatik, annak elszámolásához a ministertanács hoz7ájárult 9. czímhez. (Állami lótenyészintézetek.) Az 1. »Személyi járandóságok* rovaton kimutatott 50.852 K 68 f ujabb túlkiadás a méneskari legénység zsoldjának, felszegődési díjának, nemkülönben a nős altisztek főzőszerelvényének felemeléséből ered. A 2. »Dologi kiadások« rovaton kimutatott 570.826 K 30 f túlkiadás csak látszólagos, a mennyiben a » Versenyfogadások megadóztatásából származott (totalisateur) alap« kezelése úgy a bevételeknél, mint a kiadásoknál a költségvetésben egyenlő összeggel szerepel s ennélfogva a befolyt bevételi többlet kiadáskép számoltatott el, nehogy az alap kezelése az állami háztartás mérlegére kihatással legyen. A túlkiadás elszámolásához a ministertanács hozzájárult. 13. czímhez. (Alsófokú gazdasági szakoktatás és mezőgazdasági ismereték terjesztése.) A 2. »Dologi kiadások« rovaton kimutatott 56.822 K 03 f ujabb túlkiadás annak tuiajdonitandó, hogy a Nagykállóban az 1910. évben megnyitott földmívesiskola bérleti és üzemi kiadásai és a rimaszombati földmívesiskola gazdaságának kiegészítésére bérbe vett Méhes puszta bérleti és üzemi kiadásai, a melyekről az 1910. évi költségvetési előirányzatban gondoskodás történt, mely költségvetés azonban törvényerőre nem emeltetett, az 1909. évi költségvetésben előirányzott összegben fedezetet nem találtat. Lényegesen emeltetett a sárvári tejgazdasági szakiskola üzemi költsége az iskola berendezéseinek kellő kihasználása érdekében. Tekintettel arra, hogy a túlkiadás a befolyt bevételi többlettel ellensúlyozható, annak elszámolásához a ministertanács hozzájárult.