Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.
Irományszámok - 1910-375. A pénzügyi bizottság jelentése az Országos Gazdasági Munkás- és Cseléd-segély pénztárról szóló 1900:XVI. és 1902:XIV: t.-czikkek kiegészitéséről szóló 286. számú törvényjavaslat tárgyában
375. szám. segélyt; b) biztosítottnak vétetik baleset ellen is és pedig mindazon kedvezményekkel, melyek a kizárólag baleset ellen biztosítottakat megilletik. Arra való tekintettel, hogy az illető tag e szerint a nyugdíjon felül baleset elleni biztosítást is fog élvezni s figyelembe véve azon körülményt, hogy a ki kizárólag baleset ellen óhajt biztosítva lenni, ezért magáért 1 korona díjat tartozik fizetni; a nyugdíj csoporthoz tartozó tagok által fizetendő 10 korona díjból ezen 1 korona levonandó illetve a nyugdíjbiztosítási alap képződése szempontjából figyelmen kívül hagyandó s csupán a fenmaradó 9 korona tekinthető olyan összegnek, mely hivatva lesz a nyugdíjbiztositottat és családját megillető járulék tekintetéből fedezeti alapul szolgálni. Ezen 9 koronát kitevő évi díj ellenében a biztosított és családja a következő előnyökben részesül: Ha az elhalálozás 2 éven túl következik be, a biztosítás megtörténtétől számitva, a biztosított családja megkapja a befizetett díj felét, mely 14 éven aluli gyermek hátrahagyása esetén 100 koronánál kevesebb nem lehet; temetkezési járulék czímón kap legfeljebb 50 koronát; ha pedig a díjak 10 évi fizetése után akár munkaképtelenné válik, akár e nélkül is 65-ik életévét eléri: rendes nyugdíjban részesül, mely akként állapittatik meg, hogy ezen összeg annyiszor 6 koronát teszen, a hány éven át a befizetés eszközöltetett. Minthogy tehát ezen megállapítás értelmében már a nyugdíj esedékességének mindjárt első évében a befizetett évi díjak 66'6 0 /o-tólija — vagyis 9 koronából 6 korona — visszafizettetik, csupán a visszamaradó évi 3 koronából és az egész összeg időközi kamataiból alakult összeg volna hivatva a többi évek nyugdíjjárulékát fedezni. Minthogy pedig ezen javaslat arra a liberális álláspontra helyezkedik, hogy a nyugdíj élvezete már az ólért 65 évvel megnyílik s igy a nyugdíjazottak jelentékeny száma a nyugdíjat még pár évig minden valószínűség szerint élvezni fogja: nem szenved kétséget, hogy a pénztár a nyugdíj biztosítottaktól beszedett díjakból nem lesz képes a nyugdíjasok járandóságait fedezni. Ez azonban nem fogja az állam újabb igénybevételét maga után vonni, •mert a segélypénztár fennállásának 10 éves tartama alatt jelentékeny külön »segélytartalékot« létesített, mely az 1910. évi mérleg adatai szerint 609.841 K 48 fillért képvisel s a mely éppen azon czélzattal lett félreteve, hogy — a mint ez az utolsó évi jelentésben világosan ki is lett jelentve: »Az új nyugdíj csoport felállítása esetén ez a tartalék lesz első sorban hivatva az új csoportban tervbe vett emelt segélyek biztosítására fedezetet nyújtani.« Hogy pedig ezen külön tartalék képes lesz-e s mennyiben lesz képes az alap hiányát pótolni, erre nézve a statisztikai számításon nyugvó mathematikai mérleg nyújthat támpontot s itt megnyugvással utalhatunk arra, hogy a megkérdezett szakértők véleménye ide vonatkozólag azt tartalmazza, hogy: »a pénztár — a rendes és rendkívüli tartalék tekintetbe vételével — a törvényjavaslatban lefektetett kedvezményeket az ugyanott megjelölt korlátozások mellett nyújthatja egyelőre külön államsegély nélkül az esetre is, ha az első évben legfeljebb 12.000, azután pedig évenkint 3.000 tag jelentkezik a nyugdíjbiztosításba való felvételre*, s ezen vélemény még azt is hozzá teszi : »hogy ezek a számok azon feltevésre vannak alapítva, hogy tagoknak kivált az első időben, úgyszólván kizárólag 55 éves és ennél idősebb egyének fognak jelentkezni, ha azonban ez nem úgy történnék, akkor a további években 3 000 tag helyett esetleg 5.000 tag lenne felvehető«. Minthogy pedig nem valószínű, hogy a tagok száma egyelőre ezen határt 285
