Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-362. A munkásügyi bizottság jelentése a kereskedelemügyi m. kir. minister és az állami munkásbiztositó hivatal jelentésével kapcsolatban a munkásbetegsegélyző és balesetbiztositó pénztárak 1907. és 1908. évi működéséről

362. szám 267 A magánegyesületi pénztáraknál meglepően alacsony a táppénzes napok ós magas a kórházi napok száma, mely utóbbi körülmény rávílágit arra, hogy e pénztárak tagjaikat fokozottabb mértékben részesitik kórházi ápolásban. Pénztáraink átlagosan egy-egy megbetegedési eset után táppénz, vagy kórházi ápolási díj czímén 1907-ben 21 korona 27 fillért, 1908-ban 23 korona 09 fillért fizettek. Németországban ez az összeg háromszor ennyire rug, a a mi ott a jobb kereseti viszonyokkal van összefüggésben. A költségek emelkedő tendencziája, a mit évek óta tapasztalunk, a tagok napibérosztályainak emelkedését és igy a tagok kereseti viszonyainak a javulását is jelenti. A napi táppénzek, illetve kórházi ápolási díjak átlagos összege 1907-ben 148 fillér, 1908-ban 163 fillér, a mi meglehetősen nagy ugrást jelent az egyik évről a másikra. Ausztriában egy-egy tag egy évben átlag 9 napon át volt keresetkóptelen beteg, Németországban 8, nálunk 6 napon át, a mi arra vezethető vissza, hogy nálunk több a kisipart, tehát egészségesebb foglalkozást űző pénztári tag, mint az emiitett országokban. A pénztári alkalmazottak száma 1908. óv végén 1.188, ebből 586 rendes tisztviselő, a többi napidíjas és szolga. Az orvosok száma 2.103. Egy-egy alkalmazottra 551, egy-egy orvosra 316 tag esik; meg kell azonban jegyeznünk, hogy a pénztárak a legnagyobb szélsőségek közt mozogva felfelé is, lefelé is nagyon eltérnek ettől az átlagszámtól. A tagjárulók-bevótelek összege: 1907-ben ... ... . . 13-5 millió korona 1908-ban 19 » » Az igazgatási ós segélyezési költség: 1907-ben . . 13-9 millió korona 1908-ban ;/".; . . . . . 18-9 » » A pénztárak tehát az első -évben egyáltalában nem, a másodikban pedig alig tudták a tagbevételekből a hivatásukkal járó kiadásokat teljesíteni. Az első évben egy-egy biztositott tag után 19-2 korona, a másodikban már 23 korona tagjárulék folyt be Az összes bevétel: 1907-ben . ,•>••;" 16*2 millió korona, 1908-ban . ." ... . . .-'•.. 25-6 » » A kiadás; 1907-ben . . . . . . . 156 millió korona, 1908 ban . 25 » » Az igazgatási kiadások összege: 1907 ben 1-9 millió korona, 1908-ban pedig: 2*7 millió korona, a mi egyik évről a másikra tetemes emelkedést mutat. A tagok segélyezésére a járulók-bevételek legnagyobb hányadát a vállalati pénztárak fordították. — A pénztárak bevételeinek 88"9°/o-a esik a tagok segélyezésére. Van olyan pénztárunk is, a mely a járulókbevételeknek 56°/o-át fordítja igazgatási költségre, a mi tűrhetetlen állapotokról tesz tanúságot. A segélyezési kiadások között legmagasabb a táppénz -összege ; utána a gyógyszerköltség következik 3 2 millió koronával; — körülbelül ennyi az orvosok díja is az 1908-ik óv végén. 34*