Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-359. Törvényjavaslat a mesterséges édesitő szerek állami egyedáruságáról

359. szám. 255 gyógyszertárak szükségletüket az állami egyedáruság életbelépte után is az eddigi szokásnak megfelelően szerezhetik be. A mesterséges édesítő szerek állami egyedárúságának igazgatásával és kezelésével járó teendők ellátása személyzet-szaporítást előreláthatólag nem fog igényelni, miután e teendőket a pénzügyi hatóságok s az azoknak alárendelt hivatalok jelenlegi személyzete elláthatja. Az egyedárúság behozatala által felmerülő dologi kiadások s a pénzügyi igazgatásra esetleg mégis háruló csekély költségtöbblet pedig remélhetőleg fedezhetők lesznek az egyedáruságnak, bár szintén jelentéktelen bevételeiből. Sem a kiadások, sem a bevételek számszerű alakulása tekintetében azonban nem nyifatkozhatom ezúttal, mert a mesterséges édesítő szerek eddigi nagymérvű illetéktelen forgalombahozatala folytán semmi megbízható támponttal- nem rendelkezem a tekintetben, hogy a mesterséges édesítő szerek megengedett forgalma minő mórveket fog ölteni. E tekintetben bevárandók a legközelebbi évek tapasztalatai. ' Nem szenvedhet azonban kétséget az, hogy az új egyedárusággal kapcsolatos kiadások és bevételek elenyésző jelentőségűek ama többletekkel szemben, — a melyekre a mesterséges édesítőszerek forgalmának a megengedett térre való szorítása által a czukoradó hozadékánál számithatunk. Ezek után a törvényjavaslat egyes szakaszának rendelkezései tekintetében még a következőket van szerencsém megjegyezni: Az í. %: harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésnek az a czélja, hog3^ a törvény czélzatának megfelelőleg a törvény vagy annak egyes rendelkezései oly vegyészeti czikkekre is alkalmazást nyerhessenek, a melyek (mint pl. az ortho-sulfamin-benzoesav) eredeti minőségükben ugyan nem édes izű készít- ; menyek, de egyszerű eljárás után mesterséges édesítőszerekké alakithatók át. A vegyészeti tudománjmak naponta észlelkető nagyfokú haladása mellett ily rendelkezés nélkül e törvényjavaslat hatása teljesen kérdésesé válhatnék, viszont nem volna czólszerű a törvényben általánosságban kimondani azt, hogy az ilyenátalakitható gyártmánj^ok feltétlenül tárgyai az egyedáruságnak, mert ez által esetleg megbénittatnának egyes ily anyagok feldolgozására utalt iparágok. A 2. §-ban biztosított joggal, mint azt már fentebb jeleztem, egyelőre élni nem kívánok, hanem, az egyedáruság czéljaira szükséges mesterséges édesítőszereket, tekintettel arra, hogy azok hazánkban jelenleg sem állíttatnak elő, egyelőre külfölföldről szándékozom beszerezni. A gyártásnak vagy további kidolgozásnak pénzügyi felügyelet alá helyezését az egyedáruság érdekeinek megóvása teszi szükségessé. , A ma még előreláthatatlan, de később beállható változásokra való tekintettel és az államkincstár szabad rendelkezési jogának biztosítása végett gondoskodni kellett arról, hogy a mesterséges édesítőszerek gyártására és további kidolgozására esetleg adandó engedély, kártalanítás mellett bármikor vissza legyen vonható. Visszaélés esetében azonban önként érthetőleg nem igényelhető kártalanítás. A 3. §. lendelkezései a jövedéki ellenőrzés érdekében szükségesek s bővebb indokolást nem igényelnek. A 4 §. értelmében az államkincstár ós az engedélyes gyári vállalat közötti jogviszonyt a szállítási szerződés fogja szabályozni, melyben az egyedáruság czéljára átveendő mesterséges édesítőszerek átvételi ára az előállítási költségek alapján ós a vállalat részére biztosítandó megfelelő üzleti haszon hozzászámitásával egyezségileg lesz megállapítandó. Az engedélyes vállalat részéről mesterséges édesítő szereknek mások