Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-358. Törvényjavaslat a vizjogról szóló 1885:XXIII. t.-cz. kiegészitéséről és módositásáról

358. szám. 241 ezek az állami iparfejlesztési akcziónál már jelentékeny tényezőként szerepelnek. A 21. §. első bekezdése a jelen törvény alapján igényelhető kisajátítási jog engedélyezésére illetékes kormányhatóságot jelöli ki és pedig figyelemmel az 1889 : XVIII. t.-cz. alapján létrejött ügybeosztásra. A 22 , 23. és 24. §-okban foglalt határozmányok azt czélozzák, hogy a vízhasználat, vagy a vizimunkálat engedélyezése során mindazok, a kik az engedély megadása által érintve lehetnek, tehát a tulajdonoson kivül az egyéb telekkönyvi érdekeltek is bevonassanak az eljárásba. A 25. §. az 1885 : XXIII. t.-cz., valamint a jelen törvényjavaslat értelmében felmerülő kártalanítási kérdések lebonyolításához megkívántató eljárást szabályozza. A vízjogi törvénynek a kártalanítás iránt rendelkező határozmányai (170., 171. £-ok) hiányos szövegezésüknél fogva a gyakorlatban félreértésekre adtak alkalmat. Erre való tekintettel és mert a jelen javaslatnak törvényerőre emelkedése esetén a kártalanításnak ujabb ós ujabb esetei állanak elő (1. a 2., 4., 5., 7 , 11., 13., 14. és 17. § okát) szükséges volt a kártalanításnál követendő eljárást szabatosan körülírni, annak a kívánalomnak a kielégítésével is, hogy az eljárás keretében a tulajdonoson kivül a többi telekkönyvi érdekeltek, valamint a távollevők jogvédelme kellőképen biztosítva legyen A 26. §. a vízi szolgalmaknak, továbbá a kikötői vagy rakodói használat szolgalmának, valamint a védőterülettel kapcsolatos korlátozásoknak megállapítása iránt folyamatba tett eljárások lebonyolítását az érdekeltek személyében bekövetkezhető időközi változások tekintetéből megkönnyítendő: a kisajátításról szóló 1881 :XLI. t.-cz. 42. §-ának mintájára és azzal a joghatálylyal, melyet a törvényszakasz a kisajátítási jog feljegyzésének ad., a telekkönyvi feljegyzés igénybevételére nyújt törvényes alapot. Ugyanezen szakasz további rendelkezéseiben a jogerősen megállapított szolgalmak és védőterületi korlátozások telekkönyvi bejegyzése ós törlése iránt intézkedik. 27. §. A vizi szolgalmak használata és megszűnése, továbbá a vízhiány tűrése és a vízhasználatra nyert engedély megszűnése, ugy nemkülönben a vizi munkálatok költségeihez való hozzájárulás körül keletkező vitás kérdéseket a m. kir. közigazgatási bíróságról szóló 1896: XXVI. t.-cz. olyanokul sorolván fel, a melyekben bírói jogvédelemnek van helye: a tárgy azonosságánál fogva a jelen törvény alapján keletkezhető ilyen kérdésekre a nevezett bíróság hatáskörét szintén ki kell terjeszteni. 28. §. A vízjogi törvény 15. §-ának a jelen törvényjavaslat 1. §-a értelmében történendő hatályon kivül helyezése folytán a vízjogi törvény 184. §-ának 1. pontjában foglalt büntető határozmányok is módositandók E módosítás vitetnék keresztül a 28. §. 1. és 2. pontja által. A 3-ik pont a jelen törvényjavaslat 4 §-a alapján megállapított tilalmaknak kivan büntető határozmány felvételével is érvényt szerezni. A 4. pont felvételére az ad okot, hogy a vízjogi törvény kifejezetten nem gondoskodik annak megtorlásáról, ha a vízhasználatok engedélyesei a vízhasználat gyakorlásánál az engedélyokirat határozmányait nem tartják meg. Megfelelő büntető határozmányt felvenni most annál inkább kell, mert a jelen törvény alapján létesülő nagyobb vízmüveknél ily mulasztások kiszámíthatatlan következményekkel járhatnának. K'épvh. iromány. 1910—1915. XII. kötet. 31