Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-358. Törvényjavaslat a vizjogról szóló 1885:XXIII. t.-cz. kiegészitéséről és módositásáról

358. szám. 229 Melléklet a 3ó8. számú irományhoz. Indokolás „a vizjogról szóló 1885: XXIII. t.-cz. kiegészítéséről és módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. A vizjogról szóló 1885 : XXIII. t.-cz. életben léte óta szerzett tapasztalatok már régebben reá terelték a közfigyelmet arra, hogy e törvény revizió alá veendő. Erre a czólra az anyaggyűjtés megindittatott és már igen becses előtanulmány is készült. Alig lehet azonban arra számitani, hogy az általános reviziót felölelő törvényjavaslat rövid időn belől a törvényhozás elé legyen terjeszthető. Ezzel szemben az életviszonyok és főképen a fejlődő gazdasági élet ujabban a vizügyi igazgatás terén is egyes oly kérdéseket állított homloktérbe, a melyek megoldásával a vízjogi törvény általános revíziója idejéig várni okszerűen nem lehet. A közegészségügyi állapotok javítása szempontjából elsőrangú fontosságú, hogy a ivóviz kielégítőbb védelmet nyerjen, mint a mennyire azt eddig biztosítani lehetett. A hajózás előmozdithatása intézkedéseket kíván abban az irányban, hogy kikötők, valamint ki- és berakodó helyek a szükségletnek megfelelő számban létesülhessenek. Közgazdaságunk fejleszthetése pedig sürgetően követeli, hogy a vizben rejlő természeti erőket lehető kiterjedten ós a legczélszerübb módon a termelés szolgálatába vonjuk. A mióta villamos árammal nagy távolságokra munkaerőt vagyunk képesek átvinni: azóta a vizerők kihasználása egyes államokban óriási arányokban haladt előre. Hazai viszonyaink között a vizerők értókesitése kétszeresen nagy fontosságú ; egyrészt, mert hivatva lennének pótolni kőszénben való bizonyos mérvű fogyatkozásunkat, másrészt közgazdaságunk és első sorban iparunk nagyarányú fejlődését az olcsó vizerőkre alapithatnók. Azokból a tanulmányokból és felvételekből, a melyek a kereskedelmi ministerium hozzájárulásával az országos vizépitósi igazgatóság vízrajzi osz-