Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-358. Törvényjavaslat a vizjogról szóló 1885:XXIII. t.-cz. kiegészitéséről és módositásáról

358. szám. - 223 14. §. Ha oly vizrendézés vagy oly vízhasználat következtében, a melynek czóljára a törvény kisajátítási jogot ad, valamely addig már fennállott vízhasználat üzemviz nélkül maradna, az új vállalat engedélyese az elvont vízzel egyenértékű üzemvizet a hatóság megállapításához képest természetben szolgáltathatja ki. Ha pedig az ily vízrendezés vagy vízhasználat következtében valamely addig már fennállott vízerőműtől a hajtásra szükséges viz vonatnék el: az elvont vizerő ugyancsak a hatóság megállapításához képest akár ugyanannyi lóerőt képviselő vizerő vei, akár megfelelő villamos árammal, vagy más hajtóerővel helyettesíthető. Az elvont üzem víznek illetőleg hajtóerőnek ilyetén helyettesítését azonban az a fél, a kitől a viz elvonatik, nem követelheti. Az átalakításból előálló összes költségeket, nemkülönben a szünetelésből származó veszteségekórt vagy egyéb hátrányokért járó kártalanítást az új vállalat engedélyese tartozik viselni. Ha a természetben szolgáltatandó üzemviz vagy hajtóerő állandó kiszolgáltatása veszélyeztetettnek mutatkozik, a hatóság az új vállalat engedélyesét a jelen törvény 25. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kellő biztosítók adására kötelezi. . '. .15- §.' Ha kitűnik, hogy valamely hatósági rendelkezés alatt álló vízfolyáson a fennálló vízhasználatokat vízpazarlással gyakorolják, illetőleg az ily vízhasználatokra engedélyezett vízmennyiség nagyobb, mint a mennyire okszerű berendezés avagy helyes kezelés mellett szükség van: az ily vízhasználatokat a hatóság, a mennyiben ez más vízhasználatok javára szükséges, a kellő mórtékre leszállíthatja. Rétöntözéseknél kataszteri holdankint ós másodperczenkint 06 liter, kertészetnél 1 liter, rizstermelésnél pedig l5 liter az engedélyezhető vízmennyiség. Ha a vízhasználatok ezen rendezésénél a meglevő műveknek bárminemű átalakitására volna szükség, annak költségeit, valamint az átalakításnál beálló szünetelésért és egyéb hátrányokért járó kártalanítást az 1885 : XXIII. t.-cz. 32. §-a értelmében az tartozik viselni, kinek vízhasználata érdekében a vízmennyiség leszállítása történik. A mennyiben a vízhasználatok ezen rendezésénél a vízfolyásban még vizfelesleg maradna: a hatóság a fennálló vízhasználatok részére a fentebb megállapított mórtéket meghaladólag is megengedheti a viz igénybevételét arra az időre, mig a vizfelesleg új vízhasználat czóljára hatósági engedélylyel le nem köttetik. , 16- §• A 10. §-ban körülirt víztárolóknál és vízerőműveknél az engedély tartama különös figyelmet érdemlő esetekben 50 évet meghaladólag is, de legfeljebb 90 évben állapitható meg.