Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-357. Törvényjavaslat a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről

357 szám. 217 a mennyiben a vármegyét, mely a gazdasági felügyelő személyében eddig sajnosán nélkülözött alispáni előadót nyer, az irodai dologi szükségleteket kivéve, semmiféle anyagi kötelezettség nem terheli. Tekintettel arra, hogy a kir. gazdasági felügyelő a törvényjavaslat értelmében a törvényhatósági igazgatással a legszorosabb kapcsolatba kerül, a szolgálat érdekében áll, hogy a törvényhatósági közgyűlésen részére ülési ós szavazati jog biztosittassék. úgy mint az az államépitészeti hivatal főnökére nézve már az 1886 : XXI. t.-cz. 22. §-ában ki van mondva. Minthogy a törvényhatósági városoknak a gazdasági ügyek ellátására már az autonómia keretében van saját szakközegük (gazdasági tanácsnok), a kir. gazdasági felügyelő ezen törvényhatóságnál csak mint gazdasági tanácsadó fog működni. A törvényjavaslat törvényerőre emelkedése az államkincstár külön megtér heltetését nem fogja maga után vonni. Az ország gazdasági ügyeinek fokozottabb mérvben való előmozditását czólzó tevékenységem az 1912. évben 6 (hat), az 1913. évben szinte 6 (hat) gazdasági segédfelügyelői állás felállitását a X fizetési osztályban feltótlenül szükségessé teszi, ezen állások rendszeresitendők lesznek azonban akkor is, ha a szóbanforgó javaslat nem is emelkednék törvényerőre. Egyébként, ha a törvényhatóságokban ott lesz a földmívelésügyi minister állandó közege, remélnünk lehet idővel bizonyos megtakarításokat, mert a központi ellenőrzési kiküldetések szüksége mindinkább csökkenni fog, továbbá meg fog szűnni az a mostani ferde helyzet, hogy a ministerium a törvényhatósági közigazgatás közreműködése hiányában igen sok dolgot a maga központi embereivel kénytelen a helyszinén végrehajtani, végül a közgazdasági előadói tisztség megszűnte következtében megszűnnek az előadók részére beszerzett vasúti bérletjegyek költségei is. A törvényjavaslatban tervezett rendelkezések indokolására a következőket van szerencsém előadni: Az 1. §. az egész törvényjavaslat alapelvekónt kimondja, hogy a vármegyei törvényhatóságokban a gazdasági felügyelők mezőgazdasági ügyekben mint előadók működnek és véleményük a mezőgazdaságot érintő más ügyekben is meghallgatandó. ' A 2. §. kifejezetten megállapitja a m. kir. gazdasági felügyelők alá-' rendeltségi szolgálati viszonyát a törvényhatósággal és ennek első tisztviselőjével szemben. Ugy ez, mint e §. többi rendelkezése, a gazdasági felügyelőnek, mint alispáni előadónak szolgálati viszonyából következik. A 3. §-ban kimondatik, hogy addig is, mig a gazdasági felügyelőségek vármegyénként szerveztetnek, oly vármegyében, melyben ily felügyelőség még szervezve nincs, valamely szomszéd vármegyének a földmívelésügyi minister által megbízott gazdasági felügyelője fogja a teendőket ellátni. A 4. §. értelmében városi törvényhatóságokban, melyek külön gazdasági szakközeggel rendelkeznek, a gazdasági felügyelő csak mint gazdasági tanácsadó szerepel. Az 5. £. a m. kir. gazdasági felügyelőnek szakügyekben az önálló kezdeményezés jogát biztosítja s kimondja, hogy ily irányú előterjesztéseit és javaslatait a törvényhatóság tárgyalás alá venni köteles. A 6. §. kimondja, hogy a gazdasági felügyelő a törvényhatósági bizottságban ülési és szavazati joggal bir, a mit az államépitészeti hivatal főnökére nézve már az 1886 : XXI. t.-cz. 22. §-a kimondott s a minek szükségességét már fentebb volt szerencsém indokolni. Tagja és szakelőadója továbbá a törvényhatóság közigazgatási bizottságának. Mindkét intézkedés Kepvh. iromiány. 1910—1915. XII. kötet. 28