Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.
Irományszámok - 1910-357. Törvényjavaslat a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről
357. szám. 215 Melléklet a 357. számú irományJwz. Indokolás , a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló törvényjavaslathoz. Mezőgazdasági közigazgatásunk régóta érzett hiánya, hogy a földmívelésügyi minister a törvényhatóságokban egységes ós hivatásos szakképviselettel nem rendelkezik. Már 1880 november 20-ikán kijelentette a képviselőház közgazdasági bizottsága, hogy szükségét látja annak, miszerint a közigazgatás keretében a gazdasági érdekek gondozása hivatott közegre bizassék ós felhivandónak tartotta a kormányt, hogy esetleg a közigazgatási bizottságoknak igénybevételével az érintett orgánumokról gondoskodjék. A bizottság ezen javaslatát a képviselőház ugyanazon évben határozattá emelte s ennek folyományaképpen alkottatott az 1882 : XX. t.-cz., mely az akkori földmíveiés-, ipar- ós kereskedelemügyi minister képviseletéről a közigazgatási bizottságban a közgazdasági előadó útján gondoskodott. E törvény értelmében a közgazdasági előadó, mint a ministernek a törvényhatóságban szakközege, a közigazgatási bizottságnak rendes szavazati joggal biró tagja ós feladata a közgazdasági ügyeknek ós általában a közgazdasági érdekek képviseletében áll. Midőn az 1889: XVIII. t.-cz. következtében a íöldmívelósügyi ministerium mai szervezetében kialakult, a közgazdasági előadó intézménye változatlanul fentartatott, jóllehet ez intézmény úgy elnevezésében, mint ügykörében megfelelő módositást igényelt volna. A közgazdasági előadók ugyanis nem lóvén rendes javadalmazással ellátott tisztviselők, hanem a földmívelésügyi minister által a gazdatársadalom köréből kiszemelt magánegyónek, egyéb elfoglaltságuknál fogva sem képesek a modern közigazgatás sokoldalú kivánalmait szolgálni s minthogy sem a törvényhatósági közigazgatással, sem a mezőgazdasági központi igazgatással szervezeti kapcsolatban nem állanak, ezen — a nobile officium tiszteletre méltó hagyományain felépült — intézmény a változott viszonyok között nem felelhet meg többé azoknak a követelményeknek, a melyek a földmívelésügyi igazgatás hivatásos szakképviselőjével szemben joggal támaszthatók.