Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-349. Törvényjavaslat a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről és az 1894. évi V. törvényczikk némely rendelkezéseinek módositásáról, illetve kiegészitéséről

96 349 szám. Földhitelintézetek országos szövetsége birtokpolitikai működésének sikerét előmozditsa. Nem tartanánk méltányosnak, hogy az árverésben való részvételnél akár a földmívelésügyi ministernek, akár az alapitandó intézetnek olyan előjogokat adjon a törvényhozás, a melyek a többi árverelönek bármely más árverésnél élvezett jogait legkevésbbé is csorbithatnák. Azt azonban a közérdek teszi indokolttá, hogy a földmívelésügyi minister és a birtokpolitikai czélból alapitandó új intézet számára az ily árveréseknél legalább a képviseltetés, illetve meghatalmazás alakszerűségei tekintetében adassék könnyebbség és a bánatpénz, valamint utóárverési költségek letétele tőlük ne követeltessék. Ezekről gondoskodik a javaslat 15. §-a. HARMADIK FEJEZET. 16—19. SS. A 16. §-ban azok az ingatlan feldarabolások, a melyeket az intézet a földmívelésügyi minister által jóváhagyott tervek szerint hajt végre s a melyeknél tehát meglesz a biztosíték arra, hogy végrehajtásuknál a közérdek szempontjai teljes mértékben érvényesíttetnek, felmentetnek az 1897. évi XXXII. t.-czikk 6. §-ában a magánvállalkozással szemben megállapított korlátozások alól. A 17. § rendelkezését az indokolja, hogy a Magyar Földhitelintézet az új intézettel való közreműködés folytán ezentúl a kisebb összegű kölcsönöknek sokkal nagyobb számát fogja nyújtani, mint eddig. Minthogy az intézet alapszabályai szerint a kölcsönvevők az intézet tagjaivá válnak, a kereskedelmi törvény 242. §-ának a tagok névjegyzékének időszakonkénti bemutatására vonatkozó rendelkezése nagy terhet róna az intézetre. E kötelezettség alól a törvényhozás a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetét már az 1879. évi XXXIX. t.-czikk 14. §-ában felmentette. A 18. §. határozataival lehetővé tétetik az Országos Központi Hitelszövetkezetnek, hogy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége alapításához jelentékeny összeggel járuljon hozzá a nélkül, hogy ebből folyólag tőkéinek lekötésével üzletvitele korlátoztatnék. Az 1898. évi XXIII. t -czikk 78. §-ának 2. pontja ugyanis akként rendelkezett, hogy az állami ingó vagyonból az Országos Központi Hitelszövetkezet tulajdonába bocsátott 3 millió korona névértékű italmérési kártalanítási kötvények kamatai, a mennyiben az üzemi költségek fedezésére nem szükségeltetnek, (78. §. 2. pont 3. bekezdés) az intézet által kibocsátott kötvények külön biztosítéki alapjának gyarapítására fordítandók. A szóban forgó kötvényekből, illetve az azok konvertálásából eredő 4°/o-os m. koronajáradók-kötvényekből és az azok kamataiból létesített alap azonban jelenleg meghaladja azt az arányt, a melyet az 1898. évi XXIII. t.-czikk 73. §-a a kibocsátott kötvények névértéke és a külön biztosítéki alap mórtéke között megállapított. Az előállott fölösleget használhatja tehát fel a Központi Hitelszövetkezet az új intézet alapításához való hozzájárulásra. Ennek a fölöslegnek igénybevétele nem csökkenti az Országos Központi Hitelszövetkezet kötvényeinek jelenlegi fedezetét és nem érinti a kincstárnak azt a törvényes igényét sem, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet felszámolása esetén az állami ingó vagyonból adott kötvényekkel együtt azok fölszaporodott