Képviselőházi irományok, 1910. XI. kötet • 280-347., XXXI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-283. A kereskedelemügyi m. kir. ministerium ideiglenes vezetésével megbizott pénzügyminister jelentése az országgyülésnek a bánffyhunyad-keleczeli helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
283. szám. 33 érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. "A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (épitési anyagok, kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kívánságára szilárdsági szempontból, vagy vegyileg az engedélyes terhére megvizsgálandó. Az említett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépitmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. — A legnagyobb emelkedés, illetve esés 16 (tizenhat) °/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 250 méternél kisebb fél átmérővel nem szabad birniok, azonban Kalotaszentkirály és Zentelka községek belterületére építendő vonalrészen kivételesen 200 m. fél átmérővel biró kanyarulatok is alkalmazhatók. — A kanyarulatoknál átmeneti ivek létesítendők, az egymásután következő görbületeknél az átmeneti ivek között legalább is 10 m hosszú egyenes pályarésznek kell maradni. A vasút irány és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 40 (négy) m. legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2v5 m. magasságig l x /2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább t.*/a lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeinek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtök csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. — Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék, vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges és szükKepvh:. iromány. 1910--Í915. XI. kötet. 5
