Képviselőházi irományok, 1910. XI. kötet • 280-347., XXXI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-283. A kereskedelemügyi m. kir. ministerium ideiglenes vezetésével megbizott pénzügyminister jelentése az országgyülésnek a bánffyhunyad-keleczeli helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
22 283. szám. toztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartoznak. A pálya épitését engedélyesek az engedélyokirat keltétől számított i x J2 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. 5. §. A vasút kiépitése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birői útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartoznak. 6. §. A magyar királyi államvasutak Bánffyhunyad állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyesek a magyar királyi államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az új építési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek, viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az ipa-vágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister' fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2,477.000 K, azaz: Kettőmilliónégyszázhetvenhétezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 124.000 koronát tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügymi nisterrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből rendes tartalékalap képzése czéljából 35.000
