Képviselőházi irományok, 1910. XI. kötet • 280-347., XXXI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-324. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése hatóság elleni erőszak bűntettével és súlyos testi sértés vétségével vádolt Beck Lajos országgyülési képviselő mentelmi ügyében

324 szám. 167 a rágalmazót arcznl üti, kiadná csak azért, mert ezen utóbbi bűncselekményt »tett«-el követte el. Hogy pedig a szóban forgó cselekmények, ha Beck Lajos által tényleg elkövettettek volna, általa csupán mint képviselő által voltak elkövethetők, azt beismeri a mentelmi bizottság jelentésének azon passzusa is, hogy »a bizottság felismerte, hogy Beck Lajos cselekményeinek politikai indítéka van«. II. Beck Lajos orsz. képviselő ellen hatóság elleni erőszak ós súlyos testi sértés vétsége czímén emeltetett vád. A hatóság elleni erőszak vádja azonban ez esetben semmi alappal sem bir s így zaklatásnak tekintendő. A minister a parlamentben nem hatóság s így mindaz, a mit a minister a parlamentben hivatalánál fogva mond vagy tesz, nem hatósági teendő. A hatóság fogalmában benne van a kényszerítő hatalom — impérium — fogalma Ámde a minister pl. azzal, hogy beterjeszt egy törvényjavaslatot, vagy hogy felel egy képviselő feszólalására — mint a jelen esetben törtónt •— habár ezt ministeri állásából kifolyólag, tehát hivatalánál fogva teszi is, kényszerítő hatalmat, vagyis hatósági teendőt senkivel szemben sem gyakorol. Más a hatóság ós más a közhivatalnok. A. közhivatalnok nem mindig hatóság. Hatóság elleni erőszak azonban csak hatósági minőségben eljáró közhivatalnok ellen követhető el. A minister pedig az országgyűlésen nem az. De a vád szerint a hatóság elleni erőszak az ülés felfüggesztése után követtetett el. A hatóság elleni erőszak fogalmához pedig oda tartozik, s ezt természetesen a vádhatóság is nyíltan elismeri, hogy az olyan hatóság ellen követtessék el, mely ^hivatalos eljárásban^ működik. Ha pedig az ülés a cselekmény elkövetésekor fel volt függesztve, a ministerek ellen — még ha azokat valaki a parlamentben hatóságnak tekintené is — hatóság elleni erőszak ennek fogalmából kifolyólag nem volt elkövethető. III. Feltéve, hogy az előadói javaslat álláspontja szerint nem forogna fenn a feltótlen mentesség esete, kiadásnak még ez esetben sincs helye. A tanúvallomások ezt világosan igazolják. Mert a míg egyfelől a terhelő tanúvallomások egynek kivételével semminemű pozitív bizonyítékot sem szolgáltatnak arra nézve, hogy Beck Lajos az ellene emelt kétrendbeli cselekmény bármelyikét is elkövette volna, addig a mentő tanuk egész serege a leghatározottabb pozitív ténymegállapítások alapján konstatálja, hogy Beck Lajos a ministerek bántalmazásában részt nem vett. Azt, hogy Beck Lajos a ministerek bántalmazásának egész ideje alatt a tettlegességben részt nem vett s hatóság elleni eröszakot el nem követhetett, határozott vallomásukkal bizonyítják Lázár Zoárd, Barcsay Andor, Sümegi Vilmos orsz. képviselők, a kik világosan vallják, hogy Beck Lajos a ministerek bántalmazásának egész ideje alatt körükben, a tett színhelyétől néhány lépésnyire időzött ós semmiféle tárgyat a kezébe nem vett, magától el nem hajított, mig Petrogally Oszkár volt orsz. képviselő ós Herczeg Géza pontosan megállapítják, hogy Beck Lajos — saját vallomásának is megfelelőleg — már a ministerek bántalmazása ós megsebesülése, sőt távozásuk után lépett a dulakodó képviselők közé s igy az ő közbelépése a ministerek bántalmazásával semminemű összefüggésben sincs. A mentő tanuk e két csoportjának vallomása egymást kiegészítőlég világos képét adja Beck Lajos szerepének; mert a mig a tanuk első csoportja az eseményeket s Beck Lajos szerepét a ministerek bántalmazásának lezajlásáig irja le s a későbbiekre nem terjed ki (L Sümegi Vilmos vallomását), addig e tanuk másik csoportja Beck Lajosnak a ministerek bántalmazása utáni időben váló szerepót fixirozza.