Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
72 276. szám. A legénység e jelzett részének a tényleges szolgálatban való visszatartása tehát több okból elengedhetetlen előfeltétele, valósággal „conditío sine qna non"-ja a .két évi tényleges szolgálati idő behozatalának. Az emiitett jutalékoknak teljes létszáma a természetszerűleg beálló fogyatékok százalékának figyelembevételével állapíttatott meg, ugy hogy előreláthatólag a szükséges békelétszám az egész éven át fenntartható lesz. A megajánlott ujonczjutalékok általános állománybavétele (a bevonulás) időpontjában tehát a legrégibb évfolyamba tartozó, tényleges állományú legénységnek, vagy az állományba vett ujonczoknak egy része — ez utóbbi 10 hétig tartó katonai kiképeztetés után — szabadságolandó lesz, hogy a költségvetésileg fedezést nem nyerő állományszaporulatok elkerültessenek. A javaslat 13. §-ának utolsóelőtti bekezdése szerint erre a szabadságolásra a szolgálati viszonyok figyelembevétele mellett elsősorban azoknak van igényük, akiknek viszonyai a esaládfentartás, a mezőgazdaság vagy egyéb kereset, valamint a hivatásos polgári kiképzés szempontjából különös tekintetbevételt érdemelnek. Ez a méltányos újítás az idézett szakasznak megokolásában bővebb méltatásban részesül. Mindezeknek előrebocsátása után nem mondható tehát túlzottnak az a föltevés, hogy a (a magyar honvédség évi 20.000 főnyi, továbbá az osztrák honvédség évi 28.000 főnyi ujonczjutalókainak hozzászámitása után) 212.500 főnyi évi ujonczlétszám, illetőleg ujonczjutalékok (lásd a javaslat 13. szakaszát) a „segédszolgálatokra alkalmas* egyének mérsékelt igénybevétele mellett az Ő Felsége uralkodása alatt álló két állam részéről kiállíthatok és fedezhetők lesznek. Németország, amely körülbelül 60,640.000 főnyi népességgel bír, 280.000 ujonczot állit ki évente, mely szám a népesség 0'46 százalékának felel meg. Franeziaország évi ujonczjutaléka 247.000 fő, vagyis a 39,250.000 főnyi népességnek 0-63 százaléka. Olaszország a 32,480.000 főnyi népessége 0'41 százalékának megfelelő ujonczot állit ki évenként, összesen 134.000 főt. Oroszországnak 111,300.000 főnyi népessége van. Évi ujonczjutaléka 456.000 fő, vagyis a népesség 0"40 százaléka. Az 1900-ik évi népszámlálás eredményei szerint a magyar szent korona országainak népessége 19,307.128 főből, áll, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok népessége pedig 25,855.289 fő. Ezzel szemben a magyar szent korona országai évenként 56.576 ujonczot állítanak M, ami a népesség 0'29 százalékának felel meg, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok jelenlegi évi ujonczjutaléka pedig. 78.994 fő, vagyis a népesség 030 százaléka. A legújabb népszámlálásnak a jogi népességre vonatkozó pontos adataimégnem ismeretesek s igy ezen az alapon számitások eszközölhetők még nem voltak. De ha a magyar szent korona országainak jogi népessége a legutolsó tiz éven belül nem is szaporodott volna, az ujonczjutalékok fedezhetése tekintetében aggodalomnak nem lehet helye, , mert az ebben a javaslatban meghatározott 93.187 főnyi ujonczjutalék a jogi népesség 1900-ban megállapított számának körülbelül 046 százaléka, mely arányszám a Németországra nézve kimutatott százaléknak felel meg és nagyon is alatta marad a Franeziaországra nézve kimutatott arányszámnak. A sorozáson tényleg megjelentek közül besoroztatik Németországban a megjelentek 40 %-a, Francziaországban „ „ 86 %-a, Olaszországban „ „ 22'6%-a, Oroszországban ., „ 370 %-a, (az utolsó négy év / a ma „ var szen t korona országaiban a megjelentek 30"6%-a, sorozási eredményeinek { B " e. SJ J átlaga alapján) \ a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban a megjelentek 28'3%-a. Minthogy ez idő szerint az Ő Felsége uralkodása alatt álló két államban, a ma divó osztályozási és sorozási rendszer mellett a megjelenteknek csak körülbelül 30 %-a vétetik katonai czélokra igénybe, a hadképességi viszonyok pedig megközelítőleg olyanok, mint Németországéi, nem lehet kétséges, hogy a sorozáson megjelentek alkalmasnak talált egyéneiből a magasabb ujonczjutalék annál inkább kiállitható lesz, mert a sorozási eredmények az 1906-ik év óta állandóan javulnak. X A besorozottak beosztásának és utalásának módja, továbbá az ujonczjutalékok elszámolásánál követendő eljárás. A besorozottaknak a szolgálati kötelezettség teljesítése szempontjából való kezeltetése — nem tekintve a törvényes igény folytán yalamely kedvezményben való részesítést — ez idő szerint a sorss'zám rendjén alapul. Az állitásköteles által személyesen, vagy részére mások által húzott sorsszám alapján történik nemcsak az állítási lajstromokba való fölvétel és a sorozásra való fölhivás, hanem a közös haderőbe, vagy a honvédségbe való beosztás, továbbá az ujonczként, vagy póttartalékosként való ajánlás (a javaslat terminológiája szerint utalás) is, és
