Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.

Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről

126 276. szám. ha utóbb önként jelentkezett, egy évi, ha pedig nem önként jelent meg, két évi tényleges- és összes szolgálathosszabbítással soroztatik be. Ha ellenben szolgálatra alkalmatlannak találtatik vagy kevésbbé alkalmas, vagy mint kedvezményes, a póttartalékba osztatik be, kihágás miatt önként jelentkezés esetén enyhébben, ellenkező esetben súlyosabban elzárással és pénzbüntetéssel büntettetik. A büntetések vagy joghátrányok különféle módjainak alkalmazását a szolgálatra alkalmasságtól vagy alkalmatlanságtól függővé tenni, nehezen egyeztethető össze azzal az elvvel, hogy ugyanazt a bűncselekményt ugyanazzal a büntetéssel sújtsuk, akárki követi el. Helyesebbnek látszott tehát a cselekményt magát minden körülmények közt a rendes büntetésnemekkel egyformán büntetni, tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekmény elkövetője' alkalmas-e a katonai szolgálatra, vagy nem. Ez a cselekmény eddig is kihágás volt s a javaslatban foglalt büntetési tétel az eddigitől csak annyiban tér el, hogy lefelé a határ nincs megállapítva, a mi megfelel ami törvényhozásunkban más ily esetekben követett gyakorlatnak. A 66. §-hoz. E szakasz azt kívánja büntetéssel sújtani, aki az osztrák-magyar monarchiát abból a czélból hagyja el, hogy hadkötelezettségét kikerülje, tehát részben azt a cselekményt, amelyet a mai törvény 45. §-a büntet. A különbség a kettő között az, hogy a mig a ma érvényes 45. §. csupán az állítási kötelezettség elkerülésének szándékával történt külföldre távozást és az ujonczállitás tartama alatt külföldön tartózkodást bünteti, addig a javaslat e szakasza azt a besorozott katonát is büntetni rendeli, aki ezt a cselekményt abból a czélból követi el, hogy a tényleges szolgálatnak, vagy mint póttartalékos az első katonai kiképeztetésnek a megkezdését is kikerülje. Nem látszott megokoltnak a külföldre távozást már abban az esetben is az e szakaszban megállapított büntetésekkel sújtani, ha valaki a magyar állam területét elhagyja s Ausztriába vagy Bosznia- és Herczegovinába megy vagy ott tartózkodik, mert az e tekintetben a két állam és a boszniai és herczegovinai országos kormány közt fönnálló kölcsönös jogsegély mellett a tettes czélját el nem érheti. Ellenben, aki másutt tartózkodik külföldön, ez által elvonja magát az állam vagy az ezt támogató más hatóságok működési köréből s kényszer utján való előállítását meghiusítja, vagy legalább is nagyon megnehezíti. Megokolt tehát e cselekményt, miként a mai véderötörvény teszi, vétségnek minősíteni s a büntetés maximumát egy évig terjedhető fogházban és 2.000 koronáig terjedhető pénzbüntetésben megállapítani, ugy szintén a külföldre távozás megakadályozása érdekében a kísérlet büntethetőségét is kimondani. A 67. §-hoz. A mai törvény 47. §-a a hadkötelezettség kikerülésére irányuló ravasz fondorlatnak a használatát sújtja büntetéssel. Minthogy azonban a hadkötelezettségnek elkerülése az, amit megakadályozni akarunk, helyesebb magát a hadkötelezettségnek fondorlattal való elkerülését bűncselekménynek minősíteni, a fondorlatnak eredménytelen használatát pedig csak mint kísérletet büntetéssel sújtani. A cselekmény elkövetésének eszközéül a büntető novella nyomán a javaslat az egyszerű fondorlatot állapítja meg a ravasz fondorlat helyett. A hadkötelezettség alól fondorlattal való kivonás azokat a leggyakoribb eseteket jelenti, midőn valaki az állítás vagy a besorozás alól vonja ki magát ily módon, s e cselekmény be van fejezve, mihelyt a fondorlat következtében oly helyzetbe jut, hogy a hadkötelezettség, illetve a hadkötelezettségnek egyes az 1. §-ban meghatározott részei fenforgásának megállapitása elől, habár csak részben vagy ideiglenesen is megmenekül. Ezekkel az esetekkel' egyformán büntetés alá kell azonban vonni azokat az eseteket is, midőn valaki nem az alkalmasság megállapitása alól, hanem a hadkötelezettség legsúlyosabb részének, a tényleges szolgálatnak megkezdése alól vonja ki magát. Ehhez képest szövegeztetett e szakasz első bekezdése akként, hogy az követi el az e szakasz szerint büntetendő vétséget, aki magát kivonja vagy mást kivon fondorlattal a törvényes hadkötelezettség vagy a tényleges szolgálat megkezdése alól. Minthogy pedig az ilyen cselekmény igen súlyos beszámítás alá esik, a büntetés maximumát mint eddig, egy évig terjedhető fogházban és 4.000 koronáig terjedhető pénzbüntetésben kellett megállapítani és a kísérlet büntethetőségét is ki kellett mondani. Enyhébb eset az előbb említetteknél az, ha a cselekmény csupán a póttartalékosi minőségben való első katonai kiképeztetés vagy fegyvergyakorlat megkezdése alól való menekülésben vagy másnak ez alól való kimentésében merül ki, amiért is ezt a cselekményt a második bekezdés két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő kihágásnak minősiti. Minthogy azonban a kihágás kísérlete nem büntethető, az pedig szükséges, hogy erre a kibúvásra irányuló fondorlat is büntettessék, a bűncselekmény meghatározásánál erre is tekintettel kellett lenni és ezt a következő szavak fejezik ki: „fondorlattal kivon, vagy kivonni igyekszik".