Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.

Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről

276. szám. 117 mint amennyit a két évi tényleges szolgálatra kötelezettek teljesítenek. Czélszerübbnek látszott azonban a póttartalékosok intenzivebb kiképzése érdekében egy fegyvergyakorlatot elejteni, azaz őket csak három fegyvergyakorlatra kötelezni, de első katonai kiképzésük idejét két héttel meghosszabbitani, ami minden esetre elönyösebb az intenzív kiképzés szempontjából, mint a fegyvergyakorlatok számának szaporítása. Az 1. pont negyedik bekezdése azokra nézve, kik későn történt besorozásuk alapján a 41. §. 2. pontja 2. bekezdése értelmében tényleges szolgálatra már nem kötelezhetők, ugyanazt a katonai kiképeztetési kötelezettséget állapítja meg, mint a póttartalékosokra. Ha ugyanis valaki saját hibáján kívül soroztatott be 28 éves korában, csak annak a szolgálati kötelezettségnek van alávetve, melyet akkor teljesítene, ha már 23 éves korában soroztatott volna be, azaz azonnal a tartalék megfelelő évfolyamába osztatik be és tényleges szolgálatot nem teljesít, hanem csak az évfolyamának megfelelő fegyvergyakorlatokat. Hogy ezek a fegyvergyakorlatokra megfelelően kiképezve vonulhassanak be, meg kellett állapítani azt a kötelezettségüket, hogy tiz heti katonai kiképzésben vegyenek részt. A 2. pont a ma érvényes törvény 12. §-ának negyedik bekezdésével egyezik meg s attól csak abban különbözik, hogy a „tartalék" szó elé beszurattak: „a közös hadsereg (hadi tengerészet)" szavak, hogy kizárassék az a felfogás, mintha a hadi tengerészet tartalékának első évfolyama, — minthogy fegyvergyakorlatokra kötelezve nincsen — eme kivételes behiVathatás alól ki volna véve; a honvédségre nézve pedig, mely az előbbi általános szövegezésbe szintén bele volt érthető, a honvédségi törvény van hivatva rendelkezni. A 3. pont első bekezdése a közös hadseregnek és hadi tengerészeinek részben vagy egészben hadi állományra való kiegészítésére akar módot nyújtani mozgósítás elrendelése nélkül az által, hogy megengedi, hogy .e czélból Ö felsége parancsára a közös hadsereg tartaléka és póttartaléka és a hadi tengerészet tartaléka és tengervédje tényleges szolgálatra visszatartassék, illetőleg behivassék. Lényegében tehát ugyanazt tartalmazza, amit a ma érvényes törvény 12. §-ának második bekezdése, csakhogy szabatosabban kifejezve és a ma érvényes törvény 54. §-ának harmadik bekezdésével összhangba hozva. Ha ugyanis a törvény az iránt rendelkezik, hogy a közös hadseregnek hadi állományra való kiegészítése végett behívott póttartalékosnak e behívása fegyvergyakorlatul számitható, ebben benne foglaltatik az is, hogy nem csak a tartalékost, hanem a póttartalékost is be lehet ily czélból hívni. Ezt az ellenmondást tehát a javaslat a „ póttartaléka * szó beszúrása által kívánja megszüntetni. De kifejezésre jut a javaslat e pontjában az is, hogy úgy a hadi állományra emelés, mint a mozgósítás egyaránt csak ő felsége parancsára történhetik. A második bekezdés annyiban módosítja a ma érvényes törvény 12. §-ának utolsó előtti bekezdését, hogy nem csak azt határozza meg, hogy a tartaléknak, póttartaléknak és a tengervédnek tényleges szolgálatra való minden behívásánál a behívásnak sorozási évfolyamok sorrendjében és a legifjabb évfolyamon kezdve kell történnie; hanem azzal az eshetőséggel is számol, a mikor csak egyes hadtestek, csapattestek (intézetek) emeltetnek hadi állományra. A javaslat szövege megadja tehát a lehetőséget arra, hogy ez a behívás, illetőleg visszatartás ne csak sorozási évfolyamonként, hanem a mindenkori viszonyoknak és szükségleteknek megfelelően hadtestterületenként vagy csapatonként (intézetenként) és a különös használhatósághoz képest eszközöltessék. Vannak ugyanis különös elemi csapások, mint árvizek, földrengés és más hasonlók, amelyek békében is szükségessé tehetik, hogy a tartalékosok és póttartalékosok meghatározott kategóriái egyes csapattestek vagy hadtestek hadi állományra emelése czéljából behivassanak s ilyén esetekre a törvénynek előre kell gondolnia. A 44. §-hoz. Bár a czél az, hogy a honvédség a közös hadsereggel egyenértékűvé tétessék és igy a szolgálattelj esités módja a honvédségnél ugyanaz legyen, mint a közös hadseregnél; mégis tekintettel arra, hogy a szolgálati kötelezettség teljesítésének módja szoros összefüggésben van a honvédség szervezésével, czélszerübbnek látszott a honvédségnél a szolgálati kötelezettség teljesítését a honvédségről szóló törvényben szabályozni és a véderőtörvényben ezt kifejezésre juttatni. A 45. §-hoz. Ez a szakasz azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a bűncselekményeknek a bűncselekmények elkövetőinek szolgálati idejére való kihatását szabályozzák. Az 1. pont megfelel a mai törvény 51. §-a első bekezdésének és oly magától értődő rendelkezést tartalmaz, hogy bővebb megokolása felesleges. Ha e rendelkezés fenn nem állana, mi sem volna könnyebb, mint a tényleges szolgálati időnek szökés által való megrövidítése. A 2. pont csak annak a tényleges szolgálatnak az elmulasztását kívánja abban az esetben utána pótoltatni, ha a mulasztás bárom ^hónapnál többre terjedt, amelynek teljesítésére a behívott nemcsak bizonyos körülmények fennállása esetén és bizonytalan ideig van kötelezve, hanem rendes viszonyok között is és meghatározott időre. így