Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.

Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről

276. szám. 7 Az ujonczállitásra évenkint három korosztály hivatik fel. Az a hadköteles, aki a közös hadseregből (hadi tengerészetből) vagy a honvédségből szolgálati kötelezettségének teljesítése előtt lép ki, ismét állitáskötelessé válik : ha oly korosztályba tartozik, mely a fogyatékbavételének napját követő legközelebbi fősorozáskor ujonczállitásra még felhivatik. Ha azonban a fogyatékbavétel márczius l-jén vagy ez után történik, az ilyen az illető évi ujonczállitásnál nem jön többé figyelembe. Az a hadköteles, aki állítási kötelezettségének az állitásköteles korban nem tett eleget, vagy aki ellen az az alapos gyanú merül fel, hogy besoroztatása az ebben a törvényben meghatározott valamely vétség elkövetésével hiusittatott meg, annak az évnek deczember 31-ikéig marad állitásköteles, amelyben életének 36-ik évét betölti. 2. Minden állitásköteles, aM a legközelebbi ujonczállitásra felhívott korosztályok valamelyikébe tartozik, köteles a megelőző év november havában illetőségi vagy állandó tartózkodási helyének községi elöljáróságánál (városokban a megfelelő hatóságnál) összeírás végett akár személyesen, akár írásban jelentkezni. Azt a kérdést, hogy mely hatóság előtt kell jelentkeznie annak az állitáskötelesnek, akinek községi illetősége ismeretlen, és akinek azon a területen, amelyre ennek a törvénynek hatálya kiterjed, állandó tartózkodási helye nincsen, rendelet fogja szabályozni. 3. A községi elöljáróságok (városi hatóságok) tagjai és az anyakönywezetők az állítási lajstromokhoz szükséges és tőlük bekivánt segédokmányok tartalmának valódiságáért felelősek és hatáskörükön belül a közigazgatási hatóságot az ujonczállitásnak előkészítésére és végrehajtására irányuló hivatalos működésében támogatni tartoznak. A községi elöljáróságok (városi hatóságok) az elővezetettek személyazonosságáért is szavatolnak. 17. §. 1. Minden hadköteles rendszerint abban a sorozójárásban tartozik előállani, amelynek területén községi illetősége van. Rendeleti utón szabályoztatik az: a) hogy a községi illetőségnek kétes volta esetében melyik sorozójárást kell illetékesnek tekinteni ; b) hogy magyar állampolgárok mely esetben tehetnek eleget állítási kötelezettségüknek az által, hogy valamely a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban, vagy Bosznia- és Herczegovinában működő sorozőbizottság előtt jelennek meg, illetőleg mely esetben vezethetők ugyanabból a czélból osztrák állampolgárok vagy bosznia-herczegovinai tartományi illetőségű egyének valamely a magyar szent korona országaiban működő sorozóbizottság elé;