Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
98 276. szám. Az egyévi önkéntesség elnyerése tehát jövőre elsősorban valamely főgymnaskunnak vagy fÖreáliskolának vagy ezekkel egyenjogositott tanintézetnek sikeres elvégzésétől, illetőleg •— és ez is jelentős ujitás a múlttal szemben — az érettségi vizsgálatnak valamely ily tanintézeten, annak előzetes elvégzése nélkül való sikeres letételétől függ. (A kivételt 1. a 3. pont alatt.) Az összes intézetek a javaslatban taxatíve fel nem sorolhatók, miért is az 1. pont második bekezdése az egyes intézeteknek az egyévi önkéntesi jogosultság elnyerhetése szempontjából a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal való egyenjogositásának elbírálását az érdekelt ministerek egyetértő elhatározásától teszi függővé. Az Ausztrián kivül fekvő külföldi intézetek végzett növendékeinek egyévi önkéntesi igényjogosultsága esetrőlesetre külön elbírálást igényel; ellenben a javaslat 1. pontjának első bekezdése — ; tekintettel az Ausztriával fennálló közjogi viszonyra — a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak területén levő, hasonló színvonalú középiskoláknak a magyar szent korona országainak területén levő középiskolákkal az egyévi önkéntesség elnyerése szempontjából való egyenjogositását juttatja kifejezésre. Hogy a Bosznia és Herczegovina területén fekvő intézetek hasonló elbánásban részesülnek, az az annexio megtörténte után nem szorul bővebb magyarázatra. A harmadik bekezdés a középiskolai tanulmányaikat teljesen be nem fejezett ifjaknak egyévi önkéntesi igényét szabályozza és ennek elnyerését egy kiegészítő vizsga letételétől teszi függővé. A mai törvény 25-ik §-a első bekezdésének c) betűje alatt foglalt rendelkezéssel szemben annyiban szigorúbb a javaslat most tárgyalt része, mert a képesítő vizsga letevését csakis azoknak teszi lehetővé, akik középiskolai tanulmányaik túlnyomó részét elvégezték, s igy bizonyos magasabb fokú szellemi előképzettséggel rendelkeznek. Az ilyenek minden esetre több kilátással bírnak az előirt vizsga sikeres letevésére, mint azok, akik megfelelő iskolai tanulmányokat nem folytattak és-igy a véletlen szerencse kedvezése folytán jutottak az egyévi önkéntesi kedvezményhez. A javaslatnak ezt a szigorítását lényegesen enyhíti az, hogy az ily előképzettséggel biró ifjak a szóbanforgó kiegészítő vizsgát annak az évnek október 1-jéig, amelyre állíttattak, tehetik le, holott a ma érvényes törvény a képesítő vizsga letehetését csakis annak az évnek márczius l-ig tette és teszi lehetővé, amelyben a jelölt élete 21-ik évét tölti be. A jövőben is — bár változott formában — fenntartandó kiegészítő vizsgának részleteire nézve a javaslat most tárgyalt része konkrét rendelkezést nem tartalmaz. Az idevonatkozó eljárást rendelet fogja szabályozni. Miután azonban oly vizsgáról van szó, mely kizárólag a tényleges katonai szolgálat rövidebb időtartamára nyújt igényjogosultságot és a polgári életben jelentőséggel nem bir, e kiegészítő vizsga jövőre a katonai nevelő- és képzőintézeteknél szervezett bizottságok előtt lesz leteendő. A szakasz második pontja a néptanítóknak, valamint a tanítóképző-intézetek végzett növendékeinek egyévi önkéntesi szolgálatát szabályozza. E rendelkezésnek horderejét a részletes indokolás bevezető részében (32. és 33. lap) bőven kifejtvén, itt ujabb megokolását feleslegesnek tartom. A 3. pont kivétel az alól az általános elv alól, hogy az egyévi önkéntesi kedvezmény elnyerhetéséhez valamilyen középiskolai képzettség megszerzésének végbizonyítvánnyal való beigazolása kívántatik. Az idézett pont törvényes alapot nyújt arra, hogy oly hadkötelesek is részesittessenek az érdekelt szakministerek által az egyévi önkéntesi kedvezményben, akik a tudomány, az irodalom, a technika, a művészet vagy iparművészet terén igen kiváló eredményt értek el. Ez lényeges haladás a mai állapottal szemben, mert a jelzett rendelkezést ez ideig csak a végrehajtási utasítás tartalmazta. A ma érvényes törvény 25-ik §-ának harmadik bekezdése szerint az egyévi önkéntességre való jogosultságot legkésőbb ama fősorozás alkalmával kell bejelenteni, melyre az illető megjelenni tartozik. Miután pedig ezt a bejelentést az illetékes sorozó járás főszolgabirája vagy sorozó bizottsága előtt kellett megtermi, ez sok anomáliát eredményezett. Azok, akik utóállitás utján állíttattak és önkéntesi igényüket csak állittatásukkor érvényesítették, valamint azok is, akik megkeresés utján idegen (nem az illetékes) sorozó járásban állíttattak és itt kérték az egyévi önkéntesi kedvezményt, e kérésükkel az alsófoku hatóságok által mindenkor elutasittattak, és a kért kedvezményt csakis legfelső fokú döntés alapján utólag nyerték el. E hátrányok eloszlatása czéljából a szakasz í. pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére vonatkozó igény legkésőbb a mindenkori előálláskor jelentendő be. Ez a rendelkezés tehát a bejelentés megtételét a tényleges állittatás időpontjáig teszi lehetővé, aminek további folyománya az is, hogy a bejelentés az idegen (nem illetékes sorozójárásbeli) sorozóbizottság előtt is eszközölhető.
