Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.

Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről

Üt6. szám. 9é hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség egy-egy főtisztje, orvosi szakértőkként pedig a megyei főorvos vagy helyettese és legalább egy katonaorvos fog szerepelni. A közös hadsereg mellett a hadi tengerészetet azért kell megemlíteni, mert vannak sorozójárások, melyek majdnem kizárólag a hadi tengerészet számára soroznak. Ezekben tehát a hadi tengerészet szolgáltatja majd a tiszteket a bizottságba s itt a hadi tengerészeihez való alkalmasság megitélése szempontjából hadi tengerészeti orvosra lesz szükség. Az alkalmasságnak katonai szempontból való megítélésére szükség esetén egy (akár közös hadseregbeli, akár honvéd) katonai orvos is elégséges. E szervezet mellett ugy az általános közigazgatási érdek, mint a speciális katonai érdek, nemkülönben a szakértelem érvényesülése is megfelelően meg van óva. Minthogy azonban a sorozóbizottság sokoldalú föladatai hol egyik, hol másik szempont nagyobb mértékű érvényesülését kívánják, mely bonyolódott kérdés részletes szabályozást igényel : az utolsó bekezdés szerint a sorozóbizottság tagjainak hatáskörét rendelet fogja megállapítani. E szakasz 3. pontja az ujonczállitásnál követendő szabályokat tartalmazza. Az első bekezdés szerint az alkalmasnak talált, tehát éppen úgy a fegyveres, mint más szolgálatra alkalmas állitáskötelesek besorozandók, azaz besorozottnak nyilvánitandók és katonává fölavatandók. E szerint tehát a teljesen és kevésbbé alkalmasak között ma fennálló az a különbség, hogy a kevésbbé alkalmasak csak a póttartalékba sorozhatok be, meg fog szűnni s apóttartalékba való utalás csak kedvezményi alapon (családfentartók, öröklött mezőgazdák, fölösszámuként kiválasztottak stb.) fog történhetni. A második bekezdés szerint a besorozást kimondó határozat ellen felebbvitelnek helye nincs, mi a mai állapotnak is megfelelő el nem kerülhető rendelkezés, mert ellenkező esetben kiszámíthatatlan volna azoknak száma, kik a sorozóbizottság határozata ellen felebbvitellel élnének. Különben is a tényleges szolgálatra bevonuláskor mindenki ujra orvosi megvizsgáltatás alá kerül s ha a szolgálatra alkalmatlannak találják, vagy három hó alatt alkalmatlannak bizonyul, az illető vegyes felülvizsgáló bizottság elé állíttatik (1. 35. §. 1. c) pontja). A harmadik bekezdés szerint azok, akik valamely a póttartalékba utalásra jogosító kedvezményben már a sorozóbizottság által részesittetnek, azonnal a póttartalékba utaltatnak, a többiekre nézve azonban ez a kérdés függőben marad s ezek, amennyiben valamely kedvezményben később részesittetnek, vagy fölösszámuakként kiválasztatnak, csak az első katonai kiképzés alatt fognak a póttartalékba utaltatni, illetőleg az ujonczok közül oda áthelyeztetni. A negyedik bekezdés jogot ad a hatóságnak arra, hogy az ujonczállitásról elmaradókat kényszereszközök (letartóztatás, elővezetés) alkalmazásával is sorozóbizottság elé állítsák s minthogy itt a személyazonosságnak a megállapítása okvetlenül megelőzi a kényszereszköz alkalmazását, az ilyeneket időnyerés és költségkímélés szempontjából nem kell az illetőségi hely sorozóbizottsága elé kisértetni, hanem bármely legközelebb eső és működő sorozóbizottság elé is lehet vezetni s az elővezetésig őrizetben is lehet tartani, ha a szökéstől félni lehet. A 4. pont ama rendkívüli intézkedéseket tartalmazza, amelyeket a honvédelmi minister abban az esetben tehet, ha az ország valamely részében az állitáskötelesek a törvényes ujonczállitásról nagy számmal, vagy éppen tömegesen elmaradnak. A ma érvényes törvény 46. §-a e tekintetben oly messzemenő intézkedési jogot biztosított a honvédelmi ministernek, amely a tulajdon sérthetetlenségének az elvét is mélyen érintette, sőt a katonai végrehajtás alkalmazását is megengedte, és emellett szükség esetén még sem nyújtott elég módot a baj orvoslására, a miért is ez a szakasz a törvény fennállása óta a mai napig soha sem nyert alkalmazást. A javaslat 4. pontja nem megy üy messzire és mégis alkalmasabb az ujonczállitás elől való tömeges menekülés meggátlására, mint a mai törvény 46. §-a; mert a kivándorlásról szóló 1909. évi II. t.-czikkel van összhangzásba hozva. E szerint a honvédelmi minister a kivándorlást korlátozhatja, az ujonczállitásra 1.000 koronáig terjedhető és közigazgatási utón behajtható bírság terhe alatt idézést rendelhet el és az ujonczállitási visszaélések elterjedése esetén a bűnösök költségére rendkívüli sorozóbizottságot szervezhet, amely a már előállottakat ujra megvizsgálhatja és osztályozhatja. E rendkívüli intézkedésekről azonban az országgyűlésnek jelentést kell tenni, hogy az országgyűlésnek módja legyen a minister intézkedését helyeselni, vagy birálat tárgyává tenni. A 18. §-hoz. A tiszti pályára nevelt ifjaknak az állitáskötelezettség alól való mentesítése czélszerűségi okból történik. Az ilyen ifjak ugyanis testi és szellemi alkalmasságuk szempontjából állandó ellenőrzés alatt vannak és igy felesleges volna őket sorozóbizottság által megvizsgáltatni. Továbbá egyesek még az intézet növendékei, vagy akadémikusok akkor, amikor már állitásköteles korba lépnek, s ha ezek a sorozóbizottság elé állíttatnának, már mint besorozott katonák