Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.
Irományszámok - 1910-224. Törvényjavaslat egyes pénzforgalmi eszközök szaporitásáról
58 224. szám. rendszerünkbe nehezen lenne beilleszthető, minélfogva a forgalomban számadásbeli zavarokat, azonkivül nagyobb terjedelme miatt kezelési nehézségeket is okozna; — holott a két-koronás érme kisebb terjedelművé alakitható, a tizedes számrendszerbe sikeresebben illeszthető, sőt könnyebben is kezelhető. A koronaértékre alapitott értékrendszer természetének az felel meg, hogy a forgalomból kivonandó ausztriai értékű ezüst egy-forintosok túlnyomó részben egy-koronás érmékkel helyettesittessenek. Ebből kifolyólag két-koronás érmék veretesét csak azon mennyiség erejéig tartom megengedhetőnek, a mely az ezen érmékre irányuló keresletnek kielégitósére feltétlenül szükséges. Az általam kiveretni javasolt mennyiség ennek a szükségletnek számitásba vételével áliapittatott meg. A két-koronások súlyára, finomságára ós terjedelmére vonatkozó rendelkezések egyenes folyományai annak, hogy a két-koronás érme az egy-koronásnak a kétszerese. Ez alkalommal oly czólból, hogy a pénzforgalom mindinkább fokozódó igényei kielógithetők legyenek, bátor vagyok azt is javasolni, hogy az egykoronás ezüst érméket szaporitsuk. A magyar szent korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között 1892. évben az érme- ós pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződós (1892. évi XVIII. t.-cz.) IX. czikke alapján Magyarországban és Ausztriában vert összesen 200 millió korona ezüst egy-koronás érme már mind forgalomba került, úgy, hogy ezekből az érmékből jelenleg csak alig számot tevő készletek állanak rendelkezésre. Ezen érmék mennyiségének tervbe vett szaporítása előreláthatólag a forgalomnak ezen érmékre irányuló szükségletét belátható időkig ki fogja elégiteni. A két-koronások veretése és az egy-koronások mennyiségének szaporítása ugyanolyan névértékű ausztriai értékű egy-forintosok beolvasztása utján történik. Abból a czélból végül, hogy a koronaértékben való számitás most már teljesen meghonosodjék, szüksége mutatkozik annak, hogy a kereskedők és iparosok a közönséggel való üzleti forgalomban a koronaértékben való számitás használatára köteleztessenek ós hogy más, mint a koronaértókben való számitás használata eltiltassék. Ezt czélozza a törvényjavaslat 7. §-a, a melylyel lényegben azonos rendelkezések a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban már 1908. év óta érvényben vannak. Budapest, 1911. évi február hó 9-én. Lukács László s. k., m. kir. pénzügyminister.
