Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-274. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1910:III. t.-czikk) az 1910. számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról

274. szám. 349 A 7. »A tarcsi istáló elkorhadt tetőzet mennyezetének megujitására« rovat alatt jelentkező 11.234 K 06 f ujabb előirányzat nélküli kiadás a kisbéri ménesbirtok tarcsi majorjában az igás ökrök és lovak elhelyezésére szolgáló istáló tetőzetének sürgős helyreállítására fordíttatott. Minthogy esetleges szélvihar alkalmával a tetőszerkezet beszakadásától kellett tartani s az igás állatoknak kedvezőtlen őszi időjárás mellett szabadban való tartása veszedelmes lett volna, az istáló helyreállítását a ministertanács hozzájárulásával sürgősen el kellett rendelni. A 8. »A farkaskuti majorban lévő üszőistálló tetőzetének megújítására* rovaton kimutatott 2.138 K 83 f előirányzat nélküli kiadás a bábolnai ménesbirtok farkaskuti majorjában levő üszőistálló tetőzetének helyreállítására engedélyeztetett. A tetőzet gerendái teljesen elkorhadtak, ugy, hogy később a munkálatok jóval nagyobb összeget igényeltek volna. Tekintettel arra, hogy fenti czélra az 1910. évi előirányzatba megfelelő összeg felvétetett, az előirányzat azonban törvényerőre nem emeltetett, a ministertanács hozzájárult ahhoz, hogy a tatarozási költség az előirányzat keretén kivül tárgyaltassék. A 9. »Gödöllőn a megrongálódott gazdasági épületek helyreállítására« rovaton kimutatott 16.051 K 32 f előirányzat nélküli kiadás a gödöllői koronauradalom gazdasági épületeinek gyökeres helyreállitásája volt szükséges. A megrongált épületek helyreállítására a megejtett részletes helyszíni műszaki felvételek alapján az 1910. évi költségvetési előirányzatba tetemes összeg vétetett fel, mely összeget azonban — miután az 1910. évi költségvetés törvényerőre nem emelkedett — felhasználni nem lehetett. Tekintettel arra, hogy e megrongált épületek helyreállítását elodázhatatlanná tették főként a gumókor terjedésének megakadályozása végett szükségessé vált állatelkülönitések, a legsürgősebb munkák a ministertanács hozzájárulásával elrendeltettek, a felmerült kiadás pedig az előirányzat keretén kívül számoltatott el. 6. czímhez. (Állami lóteny észintézetek.) A 14. ^Mezőhegyesen a ménesintézeti kórház berendezésére« rovaton kimutatott 2.340 K 29 f ujabb előirányzat nélküli kiadás tekintetében ugyanazokra történik utalás, a mik az átmeneti kiadások 5. »Ménesbirtok gazdaságok, gödöllői koronauradalom és palánkai csikótelep« czímének 5. rovata alatt felmerült hasonnemű kiadás megokolására fentebb előadattak. A 15. »Mezőhegyesen a méneskari legénység ruházatában és felszerelésében beállott hiányok pótlására « rovaton jelentkező 71.002 K 30 f előirányzat nélküli kiadást az okozta, hogy a méneskari legénység ruházatában és felszerelésében oly hiányok állottak be, a melyek pótlásáról a szolgálat zavartalansága érdekében gondoskodni kellett. Minthogy az 1910. évi költségvetés — melyben ezen felszerelés költségéről gondoskodás történt -— törvényerőre nem emelkedett, a felmerült kiadás a ministertanács hozzájárulásával az előirányzat keretén kivül nyert elszámolást. 7. czímhez. (Állategészségügy.) Az 5. »Sertésvész elleni kísérletek folytatásának költségeire« rovaton kimutatott 115.000 K ujabb előirányzat nélküli kiadás szoros összefüggésben van az előző évnegyedben kimutatott kiadással s abban leli magyarázatát, hogy a sertésvész ellen végzett kísérleteket, az eddigi kedvező eredményekre való tekintettel, folytatni kellett. A kiadás elszámolásához, miután az elérendő czél közgazdasági szempontból nagy fontosságú, s a felmerült kiadással szemben az ojtó-anyag értékesítéséből különben is tetemes összegű előirányzaton kivüli bevétel folyt be, a ministertanács hozzájárult. 11. czímhez. (Állattenyésztés és tejgazdaság.) A 3. »A jéghiány enyhítésére