Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-274. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1910:III. t.-czikk) az 1910. számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról

274. szám. 315 nyamü igazgatóságának bányanjívelési czélokra adott előleg« rovaton mutatkozó 58 000 K ujabb előirányzat nélküli kiadást a nagyági kincstári bányamű üzemének folytathatása czéljából adott kamatmentes állami előleg képezi. A 2. »Vizszabályozási, lecsapoló, árvédelmi és belvízrendezési czélokra adott előlegek« rovaton jelentkező 74.150 K ujabb előirányzat nélküli kiadásnak az az oka, hogy az 1885. évi XV. t.-czikk alapján a Rába folyó szabályozására, valamint Győr város és Győrsziget község ármentesitésére a »Magyar Jelzálog Hitelbankitól felvett kölcsönért az államkincstár szavatosságot vállalt; mivel pedig az ártéri járulékok a törlesztési részlet esedékességéig kellő mérvben be nem folytak, a jelentkező 74.150 K hiányt a kincstár előlegezni volt kénytelen. A 3. »Tűzkárosult lakósok felsegélyezésére adott előlegek« rovaton kimutatott 18.200 K ujabb előirányzat nélküli kiadás onnan ered, hogy Alsőerdőfalva község tűzkárosult lakosainak felsegélyezésére kamatmentes kölcsön engedélyeztetett. A 4.'»A vármegyei háztartási és útalapok hiányainak ideiglenes fedezésére adott előlegek« rovaton kitüntetett 1,251.014 K 44 f újabb előirányzat nélküli kiadás abból származik, hogy az 1902. évi III. t.-czikk 7. §-a értelmében a vármegyei háztartási és útalapok időleges pénztári hiányai előlegképen az állami pénztári készletekben fedeztetnek. Ezek az előlegek az alapok javára befolyt jövedelmekből átszámolás útján térülnek meg. Az 5. »Egyéb kölcsönök és előlegek« rovaton jelentkező 24.380 K újabb előirányzatnélküli kiadás a Terőcsény és Lissó községek részére a jégverés folytán Ínségbe jutott lakosok nyomorának enyhítésére adott 14.380 K és 10.000 K kamatmentes állami előlegből állott elő. A 6. »A Magyar Agrár- és Járadékbank* részére a szőlőfelujitási kölcsönös közös tartalékalapjának kiegészitése czéljából adott előleg« rovaton felmerült 278 388 K 50 f előirányzat néküli kiadás onnan ered, hogy a szőlő felújítási kölcsönöknek a »Magyar Agrár- és Járadékbank« által kezelt közös tartalékalapját az 1896. évi V. t.-czikk 15. §-ának ötödik bekezdése értelmében az államkincstár köteles a még vissza nem fizetett kölcsönök egy évi kamatja és törlesztési járadékának magasságában fentartani, illetve erre az összegre minden esedékességi határidő előtt kiegészíteni. 10. czímhez. (Központi igazgatás.) Az 1. »Az 1905. és 1906. évi rendes ujonczjutalék megszavazásának elmaradása folytán behívott és segélyre szoruló póttartalékosok családjainak segélyezésére« rovaton kimutatott 25 K 57 f ujabb előirányzat nélküli kiadás abban találja indokát, hogy több póttartalékos részére annak idején folyósított, de egy év alatt fel nem vett s így elévülés czímén törlésbe hozott pénzsegély az igényjogosultak később jelentkezése, illetve kérelme folytán újból folyósítandó volt. 11. czímhez. (Föídadókataszter-kiigazítás.) Az 1. »Személyi járandóságok« és a 2. »Dologi kiadások* rovaton jelentkező 12.799 K 09 f, illetve 152.462 K 62 f ujabb előirányzat nélküli kiadás az 1909. évi V. t.-czikk végrehajtása körül felmerült és az 1910. év IV. negyedének folyamán a szükséglethez képest kiutalt költségekből állott elő. 12. czímhez. (Dohányjövedék.) A 2. »A budadest—óbudai dohánygyári betegsegélyző pénztárnak adott kölcsön« rovaton, továbbá a 3. »A selmeczbányai dohánygyári betegsegélyző pénztárnak adott kölcsön« rovaton, végül a 4. »A debreczeni dohánygyári betegsegélyző pénztárnak adott kölcsön« rovaton mutatkozó 4.000 K, 2.000 K és 5.000 K újabb előirányzat nélküli kiadásnak oka az, hogy a budapest—óbudai, a selmeczbányai és a debreczeni dohánygyárak betegsegélyző pénztárainak pénzkészlete a felmerült folyó 40*