Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-257. A pénzügyi bizottság jelentése a "Budapest székesfőváros által 270,000.000 korona erejéig felveendő kölcsönről szóló" 244. számú törvényjavaslatról

257. szám. 197 257. szám. A pénzügyi bizottság* jelentése a „Budapest székesfőváros által 270,000.000. korona erejéig felveendő kölcsönről szóló" 244. számú törvényjavaslatról. Tisztelt Ház! A ^Budapest székesfőváros által 270 millió korona erejéig felveendő kölcsönről* szóló törvényjavaslatban a pénzügy min ister úr azt javasolja, hogy az a kölcsön, melyet Budapest székesfőváros a területén létesítendő közhasznú beruházások költségeinek fedezésére, kormányhatósági jóváhagyás mellett, kötvények kibocsátása lítján legfeljebb 270 millió korona erejéig felvesz, mind a tőkére, mind járulókaira nézve adó-, bélyeg- és illetékmentesnek nyilvánittassék. Javasolja továbbá a pónzügyminister úr, hogy a kölcsön fejében kibocsátandó kötvények, a mennyiben azok a budapesti tőzsdén állandóan jegyeztetnek, óvadókképeseknek ós arra alkalmasaknak nyilváníttassanak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, gyámoltak ós gondnokoltak pénzei elhelyeztessenek ós végre hogy azok szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttathassanak. A törvényjavaslat tárgyalásánál megállapítottuk, hogy ez az adó-, bélyeges illetékmentesség semmi irányban nem képez ujitást és nem képez különös kedvezményt Budapest székesfővárosra nézve sem. Az 1889. évi XXX. törvényczikk 9. ós 10. §-ainak határozatai értelmében ugyanis adómentességben részesülnek mindazon intézetek záloglevelei, a melyek megfelelnek az 1876. évi XXXVI. t.-cz. határ ozmánjainak. Ezen határozatok szerint tehát adó-, bélyeg- ós illetékmentességben részesülnek a Magyar földhitelintézet és a Kisbirtokosok országos földhitelintézetének, az Osztrák-magyar banknak, valamint mindazon jelzálogüzlettel foglalkozó részvónytársulatoknak és szövetkezeteknek záloglevelei, melyeknek az 1876 évi XXXVI. t.-cz. 4. ós 10. §-ai értelmében alkotott tartalékalapja legalább 3 millió koronát tesz. A hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztosításáról szóló 1897. évi XXXII. t.-cz. 2., illetve 22. §-a megadja az adómentességet az úgynevezett községi kötvényeknek is.