Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-254. Törvényjavaslat az 1911. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1910. évi XIX. törvényczikk hatályának az 1911. év junius hó végéig való kiterjesztéséről

254. szám. 193 Ezeknek a rendelkezéseknek értelmében a házbéradó alá tartozó ingatlanok legkisebb értékének megállapitása 1911. január 1-je utáni időben többé nem eszközölhető, mert a házadóról szóló s az 1910. évi január hó 1-én életbe lépett 1909. évi VI. t.-cz. 17. §-ában foglalt határozatok szerint a házbéradó nem a tiszta, — hanem a nyers bérjövedelem alapján vetendő ki; a tiszta házbérjövedelem tehát hivatalosan meg sem állapittatik s igy rendelkezésre sem áll. E változott viszonyokra való tekintettel az 1887. évi XLV. t ez. ide vonatkozó határozatának módosítása és kiegészitéséről a múlt évi deczember hó 9 ón törvényjavaslatot terjesztettem be az országgyűlés képviselőházához (képviselőházi irományok 160. sz.); ez a törvényjavaslat azonban a képviselőház egyéb irányú elfoglaltsága miatt tárgyalás alá vehető nem volt s 1911. január l-ig törvényerőre sem emelkedhetett, minélfogva kénytelen voltam e kérdés törvényhozási utón való rendezéséig a házbéradó alá eső ingatlanokat tárgyazó jogügyletek ós hagyatékoktól járó illetékek megszabásának az 1911. évi január hó 1-től kezdve függőben való tartása iránt administrativ úton intézkedni. Minthogy az illetékkiszabásoknak még továbbra való függőben tartása a kincstár szempontjából nem kivánatos, de az illetékköteles felek érdekeit is sérti: szükségesnek mutatkozott, hogy a bázbéradó alá tartozó ingatlanok legkisebb törvényes értékének megállapitása körül követendő eljárás a változott viszonyok figyelembe vételével mielőbb törvényes rendezést nyerjen. Mindezeket figyelembe véve s oly czélból, hogy addig is, mig az illetékkiszabásoknál alapul veendő értékek megállapításának kérdése rendszeres megoldást nyerhet, az eddig függőben tartott illetékkiszabások foganatosithatók legyenek, a jelen törvény 2 §-ába az e tekintetben mellőzhetetlenül szükséges rendelkezéseket felvettem. Az eddigi törvényes rendelkezéseknek javasolt módosításánál szem előtt tartottam, hogy a házbéradó alá eső ingatlanokra vonatkozó átruházásoktól járó illetékek kiszabásánál alapul veendő legkisebb törvényes érték lehetőleg változatlan maradjon s a nyers házbórjövedelem segítségével kiszámítandó érték, az eddig érvényben volt eljárás szerint a tiszta ház bérjövedelem meghatározott többszörösével kiszámítandó értéktől lényegesebb eltéréseket fel ne tüntessen. Ennek megvilágításául a következőket jegyzem meg: , Az 1909. évi VI. t.-cz. életbelépte előtt érvényben volt házadótörvények értelmében a házak nyers bérjövedelméből épületfentartási költség és értéktörlesztés fejében : a) Budapesten, az óbudai rész kivételével 20°/o ; b) Óbudán ós az általános házbéradó alá eső községekben (városokban) 250/o; c) másutt 30°/o volt levonható, mely levonás után mutatkozó tiszta házbéradónak az 1887. évi XLV. t.-cz 4. §. 2. pontjában meghatározott 16-szoros, 15 szőrös, illetve 12-szeres összege tekintetett a házbéradó alá tartozó házak legkisebb értékének. Ehhez képest a tiszta házbórjövedelem és az ennek alapján kiszámítandó minimális érték 100 korona nyers házbórhez viszonyítva következőleg alakult: a) Budapest 100—20 = 80 X 16 = 1.280 K; b) Ó-Budán és az ált. házbéradó alá eső községekben . . . 100—25 = 75 X 15 = 1.125 » c) másutt ......... 100—30 = 70 X 12 = 840 » Képvh. iromány. 1910—1915. IX. kötet, 25