Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.
Irományszámok - 1910-242. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a nyiregyházavidéki kisvasutak buj-balsai szárnyvonalának engedélyezése tárgyában
132 242, szám. II. Alépítmény. A vasút alépitménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 8°/oo (nyolcz per mille) állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 100 (száz) méternél kisebb sugárral nem szabad birniok és csak kivételes esetekben alkalmazhatók 80 méter sugarú kanyarulatok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készitendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált terveken előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A külön pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 2*50 méternél kisebb nem lehet. A vasút mindazon részeken, a hol az községek belterületén vezettetik, az utak, utczák és közterek utszinébe fektetendő, s a mennyiben a pályaszinnel az utak, utczák és terek felszínét teljesen követni nem lehetne, a szükségessé váló kiegyenlítések (emelések és sülyesztések) az illető utcza, ut vagy tér felszínének avagy burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendők. Későbbi utcza-, tér- vagy utrendezések esetén, az engedélyes egyidejűleg a vasútvonal pályaszinét szintén megfelelően megváltoztatni s a vasút pályatestén és egyéb tartozékain netalán szükségessé váló átalakításokat saját költségén foganatosítani tartozik. A mennyiben pedig a vasútvonal a közigazgatási bejárás alkalmával még tényleg meg nem nyitott vagy használatban nem lévő utczákon vagy közlekedési utakon lenne létesítendő, kiköttetik, hogy az ilyen vonalszakaszokon a vasút pályaszine mindenütt az illetékes hatóságok által meghatározott utcza vagy útszinbe lesz fektetendő. Görbületekben a töltés külső oldala a tulemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2-5 méter magasságig IV2 vagy l x /4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább \. X J2 lábas lejtőkkel létesítendők. A homoktöltések lejtői azonban — tekintet nélkül azok magasságára — l^a lábasnál meredebbek nem lehetnek. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak" és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. A homokbevágások lejtői l 1 ^ lábasnál meredekebbek nem lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azok nak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek, és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és
