Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.

Irományszámok - 1910-241. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság által budapest-szentendrei vonalán tervezett második vágány, a budapest-kerepesi vonalon létesitendő uj vágányösszeköttetés, a czinkota-kerepesi vonalon létesitendő második vágány és a fentiekkel kapcsolatos létesitmények engedélyezése tárgyában

241. szám. 123 lyeknek az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti jogaik érintetlenül hagyása mellett megadja. Az engedélyes társaság minden kárpótlási, vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar kiráJyi minister által a pálya építése közben vagy bármikor azután is a fent érintett tekintetekből és alapon kivánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani.Ellenben az engedélyes társaság az általa a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármely tekintetből kívánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. '• f §• A jelen engedélyokirat tárgyát képező létesítmények közül a budapest— szentendrei második vágány czéljaira szükséges ujabb székesfővárosi közterületek, valamint ugy az emiitett második vágány, mint a többi, az 1. §-ban felsorolt létesítmények czéljaira szükséges közutak és közterületek igénybevétele iránt az 1880 : XXXI. és 1888 : IV. törvényczikkek alapján a közterület és közút tulajdonosával vagy e közút fentartására közjogi czímen állandóan kötelezettel a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett szerződést kötni tartozik. Ellenben a netán igényelt egyéb területekre nézve az 1881 : XLI. törvényczikk szerinti kisajátitási jog ezennel engedélyeztetik. 5. §. A jelen függelékkel engedélyezett létesítmények megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 5,240.000, azaz Ötmilliókettöszáznegyvenezer, koronában állapittntik meg, mely összegből az engedélyes társaság forgalmi eszközök beszerzésére 600.000 koronát tartozik fordítani. Ugyancsak a tényleges tőkéből beruházási tartalékalapként kihasítandó 1,500.000 korona s ezen összeg készpénzben külön kezelendő. Az 1,500.000 koronányi beruházási tartalékalap csakis a kereskedelemügyi magyar királyi minister által esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján vehető igénybe. A budapesti helyi érdekű vasutaknak a bevezetésben emiitett egyesitett engedélyokirathoz a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1909. évi november hó 21 én 88.045. szám alatt kiadott IV. Függelék. 8. szakasza értelmében 44.760.520 koronában megállapított tényleges tőkéje, a jelen szakasz első bekezdésében számjelzett tőkeösszeg figyelembevételével 50,000.520 korona azaz Ötvenmillióötszázhusz koronára felemeltetik. Az 5,240.000 koronányi tényleges tőketöbblet beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg állapítja meg. 6. §. A budapesti helyi érdekű vasutak építésére és üzletére vonatkozó és a bevezetésben emiitett egyesitett engedélyokiratnak a jelen függelék által nem 16*