Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.
Irományszámok - 1910-202. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése eszék-vinkovczei helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténte tárgyában
90 202; szám. utján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban térj esztendők fel. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok, kutvizek) a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kívánságára szilárdsági szempontból, avagy vegyileg — az engedélyes költségén — megvizsgálandók. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készitendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos korona szélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4*0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések —• azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 méter magasságig l 1 ^ vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább V-jz lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kövezetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások óldalárkai megfelelő fenékezéssel tervezendök és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felöli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való • befúvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, á hol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendok lesznek -— olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek, és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek.
