Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.
Irományszámok - 1910-201. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a debreczen-nagyváradi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
201. szám. 71 menyek, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, a mely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban terjesztendők fel. Az emiitett államvas uti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok, kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kívánságára szilárdsági szempontbál avagy vegyileg — az engedélyes terhére — megvizsgálandók. í> II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 4°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési vszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélye nélkül nem szabadakként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgáit tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4"0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2.5 m. magasságig l x /2 vagy l 1 /^ lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l 1 / 2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébkint figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas közetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállitásának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakási olyképen eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futóhomokkal való befúvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges és szükséges, megfeleiő
