Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.

Irományszámok - 1910-201. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a debreczen-nagyváradi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

60 201. sáám. 5. §. A vasút kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A.m. kir. államvasutak Debreczen, Biharpüspöki és Nagyvárad állomásai­hoz való csatlakozás az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak, illetve a m. kir. államvasutak biharpüspöki—nagyváradi vonalszakaszának közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával, illetve annak közbenjöttével a bihari helyi érdekű vasutak részvénytársasággal a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatla­kozási közös állomásokon, valamint az együttesen használt vonalszakaszokon szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az uj épí­tési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi m. kir. miuistertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ily­nemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlako­zása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minis­ter külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a koesikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7- §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 3,435.000 K, azaz hárommílliónégyszázharminczötezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére enge­délyes 248.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alap­tőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügy­ministerrel egyetértői eg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 30.000 korona rendes tartalékalapra és 28.000 korona külön tartalékalap készpénzben, avagy a helyi érdekű vasút épí­tési és üzletberendezési tényleges tőkéjének beszerzése czéljából kibocsátandó

Next

/
Thumbnails
Contents