Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.

Irományszámok - 1910-216. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az orzsággyüléshez a torda- topánfalva- abrudbányai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

216. szám. - 399 5. §. A vasút kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. • A magyar királyi államvasutak Torda állomásához való csatlakozás az ennek folytán szükséges uj építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a magyar királyi államvasutak igazgatóságával, a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára; végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi míoister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 12,511.000 K azaz tizenkettőmiliióötszáztizenegyezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 944.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 50.000 korona rendes tartalékalap, 50.000 korona pedig külön tartalékalap képzésére készpénzben, avagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben kihasítandó és külön kezelendő. A külön tartalékalap az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben foglalt részletes megállapítások szerint a hófúvás elleni védművek létesítésére,