Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.
Irományszámok - 1910-204. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1911. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztendő jelentése
120 204. szám. tást igényel s ezenkívül a kérdőív a városi üzemekre és a város által szolgáltatott egyéb közszolgáltatásokra (vízvezeték, gáz, villanyvilágítás stb.) s a városoknak ezekből eredő terheire vagy jövedelmeire s szerződésszerű lekötöttségeire is sokkal részletesebb kérdőpontokat tartalmaz. A város közérdekű viszonyaira és közigazgatására jellemző általános kérdések után a városi adóztatásnak tíz évre visszamenő adatai következnek, kapcsolatban a városi lakókra az 1910 évben nehezedő összes közterhek tudakolásával, azután a város 1910. évi bevételei és kiadásai, a városi gyámpénztár 1910. évi számadása s ugyanerre az évre vonatkozólag a város vagyonmérlege, kölcsöneinek részletezése s elhelyezett tőkéinek hasznosítására vonatkozó adatok. A kérdőív többi részét az egyes városi alapok 1910. évi számadásaira s a városi üzemek leírására vonatkozó kérdőpontok foglalják le, s tulajdonképpen annyi pótkórdőivből állanak, a hány alapról vagy üzemről van szó; minden város csak a nála lévő alapoknak és üzemeknek megfelelő pótkérdőiveket kapja. D) Országos állatszámlálás. Az 1911. évi munkatervnek legfontosabb alkatrészét képezi az állatszámlálás. A Magyarbirodalom egész területére kiterjedőleg legutóbb az 1895. évi nagy mezőgazdasági statisztikai felvétel keretében volt állatszámlálás; azóta az 1894. évi XII. t.-cz. 23. §-a alapján óvenkint tartott tavaszi haszonállatösszeirások voltak hivatva arra, hogy az állatlétszámról tájékoztassanak, de ezek hézagosaknak bizonyultak s abban a tekintetben sem \oltak teljesek, mert csak a magyar anyaországra szorítkoztak. Gazdasági életünkben azonban az állattenyésztés akkora fontossággal bír, hogy sem ily hozzávetőleges tájékoztatással nem elégedhetünk meg, sem azzal, hogy pontos adatok gyűjtése ily nagy időközökben történjók. Az érdekelt közgazdasági körökben mind élénkebbé vált tehát az az óhaj, hogy ismét tüzetes, pontos állatszámlálás tartassók s a képviselőház közgazdasági bizottsága 1910. évi julius hó 13-án kelt határozatában javasolta is, hogy a m. kir. központi statisztikai hivatal 1912. évi munkatervébe az állatszámlálás vétessék föl. A román kereskedelmi szerződés beczikkelyezése alkalmával pedig a földmívelésügyi minister úr tett Ígéretet arra, hogy az állattenyésztés előmozdítás ára nagyobb költségvetési hitelt fordit: ennek helyes felhasználására is szükségessé vált az állatlétszám összeírása. Ezeken kívül végül a húsdrágaság rohamos növekedése még sürgetőbbé tette, hogy állatállományunk nagyságáról az állattenyésztési és közélelmezési politikánk részére annyira szükséges adatokat most már minden további késedelem nélkül megszerezzük, s a felvételt még 1912-ig se halasszuk. A közigazgatási hatóságok, a melyekre fog hárulni az állatösszeirás foganatosítása, az 1911. óv január havában a népszámlálással lesznek elfoglalva, s e kétféle teendőjük összekapcsolása mind a kettőnek árthatna : ezért az állatösszeirás végrehajtását az 1911. évi február hó 15-óre tervezem. Az állatszámlálás a mellékletek lapjain bemutatott lajstrom szerint fog történni, a mely az állatállományt állatnemek ós fajták szerint részletezi s kiterjed az állattulajdonosok fontosabb személyi viszonyaira és gazdaságuk területére is. A szokásos számlálólapok helyett ezúttal czélszerűbbnek látszik a lajstromös alak használata, mert igy az adatokat kevesebb költséggel és gyorsabban fel lehet dolgozni, az adatgyűjtésnek pedig most elsőrendű érdeke, hogy főbb eredményei minél hamarább rendelkezésre álljanak. Ezért voltam kénytelen mellőzni a felvételből a mezőgazdasági üzemstatisztika egyéb, szintén fontos részleteinek tudakolását, bár az 1895 óta eltelt hosszú idő folytán kívánatos volna most már a mezőgazdaságunk állapotára vonatkozó egyéb adatokat is fölfrissíteni. Az állatösszeirást a községi elüljáróságok, illetve a községi ós kör-
