Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.

Irományszámok - 1910-196. Törvényjavaslat az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról

196. szám. 7 Melléklet a 196. számú irományhoz. Indokolás „az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról" szóló törvényjavaslathoz. Á nemzetközi törvényes munkásvédelemi egyesületnek a kölni kongreszszuson választott bizottsága 1903. évi szeptember hó 11-én Baselben tartott üléséből azzal a megkereséssel fordult a svájczi szövetségtanácshoz, tegye meg a kezdeményező lépéseket oly nemzetközi egyezmény létrehozatala érdekében, melynek alapján az egyes államok az iparban alkalmazott nők éjjeli munkáját eltiltanák. A svájczi szövetségtanács kezdeményezésére több rendbeli diplomácziai tárgyalás és az 1905, valamint 1906. években tartott konferencziák után tizennégy európai állam, nevezetesen Ausztria, Francziaország, Nagybritannia, Németalföld, Németbirodalom, Olaszország és S váj ez, melyeknek törvényhozása a nők éjjeli foglalkoztatását már előzőleg eltiltotta, továbbá Belgium, Dánia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország, Svédország és kezdeményezésemre hazánk is, mely utóbbi államok a nők éjjeli foglalkoztatását addig nem korlátozták, 1906. évi szeptember hó 26-án Bernben egyezményt kötöttek a nők éjjeli munkájának eltiltása iránt. Ez egyezményt Spanyolország és Dánia kivételével az emiitett államok mindenike már törvénybe is iktatta; Magyarország az 1908. LIII. t.-czikkbe. Szükséges volt, hogy az egyezményhez hazánk is csatlakozzék, mert az iparban foglalkozó gyermek- és nőmunkások védelmére hazánkban eddig jóformán semmi sem történt; pedig első sorban a gyermek- és nőmunkások tarthatnak arra igényt, a mint tényleg a socialpolitikai törvényhozásra mindenhol az önsegély utján védekezésre nem képes gyermekek és nők helyzete adta meg az első inditó okokat. Bizonyos, hogy a mi gazdasági viszonyaink közt koczkázatos lett volna e téren kezdeményezoleg föllépnünk, de viszont ép oly koczkázatos volna ma már a merev elzárkózás azok elől a socziálpolitikai elvek elől, melyek a külföldi törvényhozásokat világszerte irányitják és melyek keresztülvitele a többi államokban nemcsak hogy hátrányosnak nem, hanem a társadalmi rend, a gazdasági fejlődés, minél többeknek minél nagyobb jóléte szempontjából egyenesen vivmánynak bizonyult. Ez a szempont vezetett már akkor is, midőn 1904-ben meginditottam a munkálatokat arra nézve, hogy az ipari viszonyainkra vonatkozó törvényi