Képviselőházi irományok, 1910. VII. kötet • 150-195., XX-XXX. sz.

Irományszámok - 1910-150. Törvényjavaslat az osztrák-magyar bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbitásáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről

150. szám. 17 szintén csak a kötelező készfizetések felvételének napján megy át az Osztrákmagyar bank korlátlan tulajdonába, s a mely érczkószletből addig a napig 235,305.000 K, vagyis az az ^összeg, a melynek ellenértékét a bank annak idején nem ezüst értékpénzben, hanem bankjegyekben szolgáltatta, szintén csak korlátoltan, az az csakis az- ellenértéke gyanánt kiszolgáltatott bank" jegyek fedezeteképen számitható be az Osztrák-magyar bank érczkészletóbe. Ezek szerint tehát az Osztrák-magyar bank aranykészletéből jelenleg kerekszámban 542,656.000 koronát tesz ki az az összeg, a mely a két állam által teljesített lefizetésekből származik, s a mely csak a kötelező készfizetések felvételének napján megy át a bank tulajdonába, s ebből az összegből 401,305.000 korona nem korlátlanul számitható be a bankjegyek érczfedezetére, hanem csak ugyanily értékű bankjegyek fedezésére szolgálhat. A készfizetések felvétele tárgyában általam 1903-ban benyújtott, többször emiitett törvényjavaslat e kórdóseket olykópen oldotta volna meg, hogy a pénzügyminister a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministerével egyetértőleg a kötelező készfizetések felvétele után is megengedhette volna, hogy az Osztrák-magyar bank 20 koronára szóló bankjegyeket kibocsáthasson s 10 koronás bankjegyeket 160 millió koronát meghaladó mérvben is forgalomban tarthasson, azzal a korlátozással, hogy a 10 ós 20 koronás bankjegyeknek 400 millió korona összegig teljesen érczczel kell fedezve lenniök, rnig az ezt az összeget meghaladó forgalomnak fedezetére nézve a bank alapszabályok 84. czikkóben foglalt határozatok lettek volna irányt adók. A 20 koronás bankjegyek előállításából a bankra háruló költségekhez való hozzájárulásképen a két állam a bank nyereségéből való részesedésük arányában évente 500.000 korona átalányösszeget téritett volna meg az Osztrák-magyar banknak. Az Osztrák-magyar bank ez időszerűit a kötelező készfizetések felvételének napjáig jogositva van a birtokában levő külföldi piaczokra szóló váltókat ós külföldi jegyeket, ha ezek aranyban, vagy aranynyal egyenértékű valóságos érczértókben fizetendők, legfeljebb 60 millió korona erejéig érczkészletóbe beszámítani. Az 1903. évi törvényjavaslat ezt a beszámítást a kötelező készfizetések felvétele utáni időre is lehetővé tette. Oly czélból, hogy a kötelező készfizetések felvételét megelőzőleg rendezendő kérdések már most szabályoztassanak, az Osztrák-magyar bank szabadalmának ezúttal tervezett meghosszabbításával kapcsolatban ezek a kérdések mind szabályozást nyernek. Az Osztrák-magyar bank módosított alapszabályainak 82. czikke lehetővé teszi, hogy 20 ós 10 koronás bankjegyek is legyenek kibocsáthatók, még pedig úgy a kötelező készfizetések felvételét megelőző, mint az ezt követő időben a m. kir. pénzügyminister és a cs. kir. ausztriai pénzügyminister által egyetértőleg megállapítandó összeg erejéig. A bankalapszabályok módosított 84. czikke a kötelező készfizetések felvételét követő időre is feljogosítja az Usztrák-magyar bankot, hogy az eddigi feltóteleknek egyébként megfelelő külföldi piaczokra szóló váltókat ós külföldi jegyeket 60 millió korona erejéig érczkészletóbe beszámíthasson. Az 1899. évi XXXIV. törvónyczikk által a 10 koronás bankjegyek előállítása és kezelése fejében a kötelező készfizetések felvételéig nyújtott portómentesség ezúttal a módosított alapszabályok 93. czikke által alapszabályszerűen biztosíttatik a banknak a kötelező készfizetések felvételét követő időre is. Képvh. iromány. 1910—1915. VH. kötet. 3