Képviselőházi irományok, 1910. VII. kötet • 150-195., XX-XXX. sz.

Irományszámok - 1910-150. Törvényjavaslat az osztrák-magyar bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbitásáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről

150. szám. 13 4-ik melléklet a 150. számú irományhoz. Indokolás az Osztrák-magyar bank szabadalmának és az érme és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbításáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslathoz. Az Osztrák-magyar banknak az 1899. évi XXXVII. törvónyozikkel meghosszabbított szabadalma az 1910. évi deczember 31-én lejárván, a bank főtanácsa az alapszabályoknak megfelelő módon még 1908. évi deczember 30-án benyújtotta kérvényét az akkori pénzügyministerhez a bank szabadalmának meghosszabbítása iránt. A jegybank ügyének kérdése ettől az időponttól fogva homloktérben állott s minthogy e kórdós az előző kormány alatt rendezve nem lett, a jelenlegi kormánynak mindjárt a mint az ország ügyeinek vezetését átvette, e kérdéssel szemben állást kellett foglalnia. Ismeretes a kormánynak az az állásfoglalása, hogy a jegybank kérdése kizárólag a gazdasági czélszerűség szempontjaiból bírálandó és oldandó meg, s hogy ehhez képest az a kérdés, vájjon az állam óljen-e a külön jegybank felállitására vonatkozó jogával, vagy e helyett a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal egyetértően továbbra is az Osztrákmagyar bank szabadalmát hosszabbítsa meg, kizárólag a szerint döntendő el, hogy mily módon biztosithatók jobban azok a feladatok, a melyeknek megoldása a modern államban a jegybankokra vár. Az Osztrák-magyar bank a jegybankok főfeladatait, a hitelszükségletek kielógitósót, a fizetések kiegyenlítésének megkönnyítését s a pénz értékének állandósítását a folyó óv végén lejáró szabadalmának tartama alatt az 1899. évi XXXVII. törvényczikkel megállapított új, s a paritás követelményeinek mindenben megfelelő szervezetével teljes sikerrel oldotta meg, s mig egyrészt nincs tárgyi alap, a mely feltevésre jogosítana, hogy egy önálló magyar jegybank ezeket a feladatokat az ország közgazdaságának javára nagyobb sikerrel oldhatná meg, sőt az is kérdéses, vájjon egy kisebb gazdasági területen működő intézet ugyanazokat a szolgálatokat tehetné-e, mint az egységes vámhatárral körülvett egész területre kiterjedő jegybank, addig