Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.

Irományszámok - 1910-XVII. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

496 XVII. szám. alapján eldöntésre alkalmas, a felülvizsgálati bíróság magában az ügy érdemében ítél, vagy pedig a fellebbezési bíróság ítéletének hatályon kivül helyezésével annak helyébe a megtelelő határozatot hozza. E részben a bíróság a felek kérelméhez nincs kötve. Amennyiben a télül vizsgálati bíróság az előbbi bekezdés értelmében, nem határozhat, a fellebbezési bíróság Ítéletét és eljárását egészben vagy részben feloldja ós a fellebbezési bíróságot további eljárásra ós ujabb határozathozatalra utasítja. A fellebbezési bíróság az új eljárásban és határozathozatalban alkalmazkodni köteles a felülvizsgálati bíróság álláspontjához. A perköltség kérdésében az 508. §. alkalmazandó. Ha a fellebbezési bíróság ítélete a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében is meg van támadva, a felülvizsgálati bíróság ezekben a kérdésekben a 424—434. §-ok szabályai szerint jár el. 544. §. A felülvizsgálati bíréság, ha azt a felet, aki két egyenlő ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, kérelmével elutasítja és azt találja, hogy a felülvizsgálati kérelem nyilván alaptalan volt, őt mint konok perlekedőt ezer koronáig terjedhető és a per körülményeihez és a konokság mértékéhez képest kiszabandó bírságban marasztalja. Ezer koronáig terjedhető bírságban marasztalandó az is, aki felülvizsgálati kérelmet nyújt be oly ítélet ellen, amely ellen a felülvizsgálati kérelem a törvény szerint kétségtelenül ki van zárva. A bírságért a felelősség első sorban a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvédet terheli, akinek visszkereseti joga saját fele ellen csak abban az esetben van, ha a félnek külön írásbeli utasítására élt a felülvizsgálati kérelemmel. 545. §. Ha a kir. törvényszéknek mint fellebbezési bíróságnak ítéletét támadják meg és a per tárgyának értéke ezer koronát meg nem halad, a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelem felől szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján határoz. Az érték valószínűvé tételére ós megállapítására a 476. §. megfelelően alkalmazandó. A felülvizsgálati tanács elnöke a felülvizsgálati kérelmet az ellenféllel közli és értesíti őt, hogy a kórelem kézbesítésétől számított nyolc nap alatt a felülvizsgálati bírósághoz ügyvéd által ellenjegyzett válasziratot nyújthat be. Az ellenfél a felülvizsgálati kérelemhez nem csatlakozhatik. A nyilvános előadás idejéről a felek csak az 514. §. szerint kifüggesztés útján értesítendők. A feleknek felszólalási joguk (532. §.) nincs. 546. §. A felülvizsgálati kérelem elintézése után a felülvizsgálati bíróság az iratokat a határozatnak az iratokhoz csatolandó, valamint a felek részére szóló