Képviselőházi irományok, 1910. VI. kötet • 133-149., XVII-XIX. sz.

Irományszámok - 1910-XVII. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

XVII- szám. , 395 a fél állásán, foglalkozásán, vagyoni viszonyain és az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségén felül tanúsítania kell a félnek családi viszonyait azoknak a személyeknek a megnevezésével, akiknek tartásáról gondoskodni köteles és a félnek a perköltség viselésére való tehetetlenségét. Gyámság vagy gondnokság alatt állók részére a bizonyítványt a gyámhatóság is kiállíthatja. Egyebekben a hatósági bizonyítvány kiállítását rendelet szabályozza. 116. §. A szegény fél részére ügyének díjtalan vitelére ügyvédet csak akkor lehet kirendelni, ha ezt kifejezetten kéri. A mennyiben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a bíróság a körülményekhez képest itéli meg, hogy ügyvéd kirendelésére szükség van-e. Sürgős esetben a bíróság rendel ki a szegény fél részére ügyvédet ós erről az ügyvédi kamarát értesiti. Az ügyvéd kirendeléséről egyébként az ügyvédi rendtartás rendelkezik. A szegény fél részére való kirendelés az ügyvédre nézve a per vitelére szóló meghatalmazást pótolja. 117. §. A megadott szegénységi jog a fellebbviteli és a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A szegény fél részére kirendelt ügyvéd, ha nem lakik a felebbezési bíróság szókhelyén, a fellebbezési tárgyalásra a fellebbezési bíróságnál más ügyvéd kirendelését kérheti. A szegény fel részére kirendelt ügyvédnek a perbíróságnál előterjesztett kérelmére más ügyvéd rendelhető ki, ha az ő lakhelyétől távoleső helyen megkeresés utján teljesítendő perbeli cselekménynél az ügyvédi képviselet szükségesnek mutatkozik. A kirendelésre az előbbi §. második bekezdése alkalmazandó akként, hogy sürgős esetben az ügyvédet a megkeresett biróság rendeli ki. 118. §. A szegénységi jog annak a félnek halálával, akinek részére megadatott, megszűnik. A megszűnés azonban nem zárja ki, hogy a szegény felet képviselő ügyvéd a szükséges cselekményeket szegénységi

1 jogon végezhesse. A perbíróság a szegénységi jogot a féltől az eljárás bármely szakában hivatalból is megvonja, ha kitűnik, hogy a szegénységi jog feltótelei nem voltak meg, vagy már nincsenek meg. Azon az alapon, hogy a perlekedés már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, a szegény fél részére kirendelt ügyvéd kórelmére is köteles a biróság határozni a szegénységi jog megvonása kérdésében. Az a fél, aki a szegénységi jog megadását a vagyoni feltótelekre nézve tudva hamis előadás a]apján eszközölte ki, hatszáz koronáig terjedhető pénzbirságban marasztalandó. 50*