Képviselőházi irományok, 1910. V. kötet • 74-132., I-XVI. sz.
Irományszámok - 1910-85. Törvényjavaslat a kálisókról
85. szám. 67 a mely közhasznú iparágak nyers anyaga szintén a kálisóbányászat termékeiből kerül ki. A káliumkromátot a krómfestékekhez, galván elemek töltéséhez és a fényképezéshez használják. A ciankálium ipari fontosságát illetőleg elegendő itten az aranytartalmú szegény érezek hasznositásánál való alkalmazására (ciánlugzás) utalni. A káliumsilikátnak főképpen tűzmentes volta adja a fontosságot. A klórmész használata főként fertőtlenitósi czélokra, továbbá a klór, kloroform és oxygón előállitására eléggé ismeretes, a timsó pedig tudvalevőleg a szövetós a papírgyártásban fontos stb. A kálisóknak ily szóleskörű mezőgazdasági ós ipari használhatósága mellett már első tekintetre természetesnek tűnhetik fel az a tapasztalás, hogy a kálisóbányászat ott, ahol az ásványok ezen értékes fajának előfordulása megállapitva lőn, rohamos fejlődésnek indult. Példa reá Németország kálisóbányászata, mely 186i-ben . . . . . . 22.930 métermázsa 1870-ben 1880-ban 1890-ben 1900-ban 1906-ban nyers sót adott, s melynek évi 2,933.000 » 7,030.000 » 12,794.000 30,370.000 » 51,294.000 termelése napjainkban már megüti a 60 millió mótermázsát kereken 100 millió márka nyers értékben. A kálisóbányák főtermókei, — Németországnak, mint a kontinensen kálisóbányászattal úgyszólván csak egyes-egyedül foglalkozó országnak kálisóbányászatát tartva szem előtt, — a következők: 1. Kamallit (K Cl + Mg CI2 + 6 HÍ O) csipős és kesernyés só, melynek ize a tenger vizére emlékeztet; a chlorvegyületek összege benne 60°/o-ra rúg. 2. Kainit (K Cl-f-Mg S O4 + H2 O) sárgás, vagy vöröses szinű szilárd só, mely tulajdonkópen a karnallit másodlagos képződménye s mint ilyen többnyire a karnallit-telepeket tartja A chlorvegyületek összege benne 48°/o. 3. Szilvin (K Cl) csipős izű fehéres só; igen becses anyag, a mely azonban tisztán csak gyéren fordul elő. 4. Szilvinit nem egyéb mint a Szilvin és a kősó keveréke. 5. Kizerit (Mg Süá + Hí O) szürkés só, a mely vizes oldatából kristályositva mint keserűsó válik ki; kősóval váltakozó padokban fordul elő. 6. Keménysó nem más mint a kősó, a szilvin és az anhydrit keveréke. 7. Polihalit (2 Ca S O 4 + K2 S Oi + Mg S Oé + 2 H2 O) vizben felolvad, de gipszet hagy hátra. 8. Boracit vagy Stassfurtit (2 Mga Bs Oi5 + Mg CI2) fehér vagy sárgás, vizben oldhatlan só, mely itt-ott kisebb lencsókben terem. Végül mellőzve a jelentéktelenebbeket: 9. Kősó (Na Cl). Az Oczeánok vizében átlag 3 l [ 2°/o só van feloldva, még pedig Chlornatrium . ......... 2.700 °/o - Chlorkalium . . . . . . . . . . 0.070 °/o Chlor magnesium . . . . . . . . 0.360 °/o Brommagnesium ... ... . . 0.002 °/o Magnesiumsulfát . . ... . . . 0.230 °/o Calium . . . . . . . . . . . . 0.140% összesen 3,502 %>.
