Képviselőházi irományok, 1910. IV. kötet • 73. sz.
Irományszámok - 1910-73. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról
54 73. szám. A személyes megjelenés elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye, a bíróság azonban a körülmények figyelembevételével a személyes megjelenést újból elrendelheti. 228. §. A bíróság a tényállás felderítése céljából elrendelheti, hogy a fél leszármazási táblákat, terveket, vázlatokat és más felvilágosító rajzokat terjeszszen elő. Hogy a bíróság a tényállás felderítése végett mennyiben rendelheti el tanú kihallgatását, okirat felmutatását, szemle tartását és szakértők meghallgatását, e cím IX— XII. fejezetei határozzák meg. 229. §. Ha akár a tárgyalás folyamán, akár azon kivül oly személy hallgatandó meg, a ki magyarul nem tud, tolmácsot kell alkalmazni. A jegyzőkönyvbe nem magyar nyelven csak egyes kifejezéseket és csak akkor szabad felvenni, ha ezt a bíróság az ügyre nézve fontosnak ítéli; a nem magyar nyelven felvett kifejezés kapcsán ennek a tolmács által hitelesített fordítása is jegyzőkönyvbe veendő. Ha mind a birák ós a jegyzőkönyvvezető, mind a felek a használt nyelvben jártasak, tolmács alkalmazása nem szükséges. Tolmácsot kell alkalmazni akkor is, ha siket, néma vagy siketnéma személy hallgatandó meg, akivel más megbízható módon közlekedni nem lehet. 230. §. Tolmácsul a jegyzőkönyvvezető vagy a bíróságnak az ügyben nem bíráskodó tagja is alkalmazható. Más tolmács, ha állandóan van alkalmazva, kinevezése után, különben pedig esetről-esetre megesketendő arra, hogy a vele közlötteket híven fogja tolmácsolni. Egyebekben a szakértőkre megállapított szabályok a tolmácsokra is alkalmazandók. 231. §. A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a jogvitának vagy egyes vitás kérdéseknek egyezségi elintézését. E célból a feleket közös kórelmükre kiküldött vagy megkeresett bíró elé utasíthatja. Az egyezséget vitás ténykörülményekre vonatkozó eskütől is függővé lehet tenni. (377. §.) A felek az ügy elintézését egyes vitás tény- vagy jogkérdés bírói eldöntésétől is függővé tehetik. Ily esetben a bíróság tevékenységét a vitás kérdések megítélésére szorítja, egyebekben pedig ítéletét a felek megállapodására köteles alapítani.
