Képviselőházi irományok, 1910. IV. kötet • 73. sz.

Irományszámok - 1910-73. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

73. szám. 51 A félnek vagy képviselőjének kiutasítása esetében a 111. §. második bekezdése, a tanúnak vagy a szakértőnek kiutasítása esetében pedig a 303. illetőleg a 357. §. alkalmazandó. 212. §. A 209. és a 211. §. a katonai büntető bíróságnak alávetett személyek ellenében is alkalmazható, a 210. §-ban említett pénzbüntetést azonban ellenük az elnök vagy a járásbíróság nem mondhatja ki, hanem megbüntetésük végett a fellebbvaló katonai hatóságot keresi meg. 213. §. A 210. ós a 211. §. a tárgyalásban résztvevő ügyvédre nem alkalmazható. Ha a tárgyalásban résztvevő ügyvéd rendzavarást követ el, az elnök őt rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében pedig a bíróság kétszáz koronáig terjedhető birsággal büntetheti. Amennyiben a rendzavarás oly mértékű, hogy a tárgyalás az ügyvéddel nem folytatható, a bíróság a tárgyalást az ügyvéd költségére el is halaszthatja. A 96. §. harmadik bekezdésében említett személyek e §. alkalmazásában ügyvédeknek nem tekintetnek. 214. §. Ha a bíróság vagy az elnök rendzavarás miatt pénzbüntetést vagy bírságot mondott ki, a határozatot a tényállással együtt külön jegyzőkönyvbe kell venni. Ha azonban a bíróság tárgyalásban résztvevő személyt utasított ki, a határozat a tényállással együtt a tárgyalási jegyzőkönyvbe veendő. A 213. §. esetében a határozatot a tényállással együtt az illetékes ügyvédi kamarának, a 96. §. negyedik bekezdése szerint jogosult képviselőkre nézve pedig fellebbvaló hatóságuknak meg kell küldeni. 215. §. Ha a tárgyalás folyama alatt a büntető törvények szerint vagy fegyelmi eljárás utján is megtorlandó cselekményt követtek el, ennek tényálladóka külön jegyzőkönyvbe veendő és a jegyzőkönyv az illetékes hatósággal közlendő. Ha a bűnvádi perrendtartás szerint előzetes letartóztatásnak van helye, a bíróság a tettest letartóztatja és haladéktalanul az illetékes hatóság elé állíttatja. 216. §. A 210. §-ban és a 213. §. második bekezdésében említett határozatok ellen, valamint a 213. §. harmadik bekezdésében említett határozatnak a költségben marasztaló része ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. 7*