Képviselőházi irományok, 1910. IV. kötet • 73. sz.

Irományszámok - 1910-73. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

46 73. szám. s nak vagy fenn nem állásának bírói megállapítására, melytől a peres ügy eldöntése egészben vagy részben függ, a 130. §. feltétele nélkül is megindítható. Ha a keresettel érvényesített jogot több személy ellen csak egj^sógesen lehet eldönteni (50. §.), a felperes keresetét az elsőbírósági végítéletet megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig az eredetileg perbe nem vont alperesékre is kiterjesztheti. A törvényszék előtt az új kereset vagy a viszontkereset akkor is megindítható, ha egyébként a járásbíróság hatáskörébe volna utasítva. A járásbíróság előtt oly viszohtkeresetet is meg lehet indítani, mely a követelés egész összegére tekintettel a törvényszéki hatáskörbe tartoznék, ha a viszontkeresettél érvényesített követelés beszámításra is alkalmas és ha a követelés összegének a felperes követelését meghaladó része a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes a bíróság, kivéve, ha a bíróság illetékességét a viszontkeresettél megindított perben a felek kikötése sem alapítaná meg. 190- §• Ha az ellenfél jelen van, a bíróság az új keresetre a perfel vételi tárgyalást ós folytatólag az új pernek érdemleges tárgyalását is nyomban megtarthatja. Ha az ellenfél nincs jelen, a bíróság az új, keresetre perfelvételi határnapot tűz és erre a jelen nem levő felet a 142. §. szerint a keresetlevélnek, illetőleg a járásbírósági eljárásban a jegyzőkönyv másolatának közlésével idézi meg. Az új keresetre tűzött perfelvételi határnapon az új kereset a körülményekhez képest érdemlegesen is tárgyalható. 191. §. Ha a törvényszéki eljárásban az ügy a perfelvételi tárgyaláson mulasztás, elismerés, elállás vagy lemondás alapján hozott határozattal avagy egyezséggel el nem intézhető, ós ha a per pergátló körülmény miatt meg nem szűnik, a bíróság az alperes érdemleges ellenkérelmének előterjesztése után (185. §.) az érdemleges tárgyalásra határnapot tűz. A határnap az érdemleges tárgyalásra mintegy harmincnapos időközzel tűzendő ki. Ha a felek kölcsönösen beleegyeznek, sürgős esetben pedig az egyik fél kérelmére is, a bíróság a tárgyalási időközt megrövidítheti, sőt az érdemleges tárgyalást a perfelvételre bejelentett ügyek elintézése után a perfelvételi határnapon is megtarthatja. A járásbírósági eljárásban az érdemleges tárgyalás az alperes perbebocsátkozása után rendszerint folytatólag megtartandó. A bíróság azonban az érdemleges tárgyalásra a körülményekhez mért időközzel új határnapot tűz, ha ezt a felek kölcsönösen kérik. Egyik fél kérelmére vagy hivatalból a bíróság csak akkor tűzhet új határnapot, ha a megjelent felek illetőleg képviselőik valamennyien a bíróság székhelyén laknak.