Képviselőházi irományok, 1910. IV. kötet • 73. sz.

Irományszámok - 1910-73. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

73. szám. 7 20. §. Magyar állampolgár, akinek e törvény hatályosságának területén van községi illetősége, ha külföldön területenkívüliséget élvez, vagy ha a magyar állam szolgálatában vagy az Ausztriával közös hatóságoknál ós hivataloknál mint tisztviselő vagy szolga van külföldön alkalmazva, az illetékesség tekintetében megtartja utolsó belföldi lakhelyét, ennek hiányában pedig úgy tekintendő, mintha Budapest IV. kerületében laknék. • ... 21. §• Oly személynek általános illetékességét, akinek lakhelye nincsen, az a hely alapítja meg, a hol tartózkodik, ha pedig tartózkodásának helye ismeretlen, vagy külföldön van, akkor az utolsó lakhely. 22. §. Oly kiskorúnak és gondnokság alatt álló személynek általános illetékességót, akinek lakhelye meg nem állapítható, illetékes gyámhatóságának szókhelye alapítja meg; ha pedig az illetékes gyámhatóság sem állapítható meg, az előbbi §. alkalmazandó. 23. §. . . A királyi kincstár és az állam kezelése alatt álló alapok ós alapítványok általános illetékességét annak a hatóságnak a szókhelye alapítja meg, amely az illető perben a képviseletre hivatva van. Ez a szabály a közös katonai hatóságok ellen indított perekben is alkalmazandó. • 24. §. A törvényhatóságok ós a községek valamint a kezelésük alatt álló alapítványok általános illetékességét a törvényhatósági bizottság, illetőleg a községi képviselőtestület székhelye alapitja meg. SÉfc §• Közintézetek, testületek, kereskedelmi társaságok, bányatársulatok, egyesületek, alapítványok és más vagyontömegek általános illetékességét — amenynyiben a 23. és a 24. §. rendelkezése alá nem esnek, vagy általános illetékességük törvényben máskép szabályozva nincsen — székhelyük alapítja meg. Szókhelynek kétség esetében az ügyvezetés helye tekintendő. 26. §. Olyan vagyonjogi perekben, amelyekre nézve kizárólagos illetékesség megállapítva nincsen, az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes