Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-45. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a klostár-virjei helyi érdekű vasutvonal engedélyezése tárgyában
45. szám. 57 vasutigazgatóság utján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasút építésével összefüggésben álló anyagok (épitési anyagok, kutvizek) a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kivánságára szilárdsági szempontból avagy vegyileg, az engedélyes terhére megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépitménye egy vágányra kószitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés egyenes vonalrószeken 5 (öt) °/oo-ben állapittatik meg, kanyarulatokban azonban ez az emelkedés, illetve esés megfelelően mérsóklendő. A kanyarulatok a nyilt pályán általában 800 méter sugárral létesítendők. Klostar állomásból való kiágazásnál azonban 300 m. sugarú kanyarulat alkalmazható. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicségy alsó felületének magasságában mérve legalább 4'0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 m. magasságig l 1 ^ vagy V-/^ lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l x /2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők, csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai meg felelő fenékeséssel tervezendők és késaitendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kimélésével, köz- ós magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy Képvh. iromány. 1910—1915. Hl. kötet. 8
