Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-44. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság által tervezett erzsébetfalva-csepeli h. é. vasutvonal engedélyezése tárgyában

42 44. szám. hatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállitó gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czólokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsöportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltótfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében, és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember hó 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka- és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasútvonalon tehát összesen 1.050 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető. A közönséges talpfák tölgyfából avagy esetleg bükkfából állitandók elő. A fából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fenntartott módszer szerint megfelelően törtónt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : A folyó méterenként 236 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2'20 méter, vastagság = 014 méter, alsó szélesség = 0'20 méter és végül felső szélesség : mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = 0'16 méter, az alátétlemezek nélkül maradó ' talpfáknál pedig = 0"14 méter. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire ós keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi minister az engedélyes által még a megrendelés illetőleg beszerzés előtt előterjeszt tendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál és kapubejáróknál a Vignole sines felépítmény vezérsinekkel látandó el. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához kavics használandó, s ezen beágyazásnak a sinek talpa alatt legalább 0-25 méter vastagsággal ós a sintalpak magasságában legalább 28 méter szélességgel kell bírnia. A váltók ós keresztezések ftaw'cs-beágyazása a sinek talpa alatt 0*30 méter legyen.