Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-44. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság által tervezett erzsébetfalva-csepeli h. é. vasutvonal engedélyezése tárgyában

30 44. szám. emiitett vonala fölött tervezett felüljáró a magyar királyi államvasutak zimonyi vonalának pályaszinben való keresztezését mellőzhetővé teszi ós pedig oly módon, hogy a magyar királyi államvasutak e vonalrészén a pályaszin a helyi érdekű vasút létesítésével kapcsolatban megfelelően lesülyesztendő lesz. A helyi érdekű vasúton a legnagyobb emelkedés, illetve esés 20%o-ben, a nyilt pályán levő kanyarulatok legkisebb sugara pedig 75 méterben állapíttatott meg. A vasútvonal mindazon vonalrészeken, a hol külön pályatesttel nem bir, az utak, utczák és terek színvonalába fektetendő s az ennek következtében szükségessé váló kiegyenlítések (sülyesztések vagy emelések) az illető utak, utczák és terek, illetve azok burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendő. Egyebekben a pálya akként építendő ki és rendezendő be, hogy azon a vonatok óránként 50 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek, megjegyeztetvén, hogy a tényleges menetsebességek a helyi viszonyoknak megfelelően a műtanrendőri bejárás alkalmával fognak részletesen megállapittatni. A felépítményhez aczólból gyártott és folyóméterenként legalább is 23-6 kilogramm sulylyal bíró sínek és függő sinkötés alkalmazása lett előírva. A vágányok oly sűrűen rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6.000 kgm. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vasútvonalon az alább nevezett kitérő, illetve állomás létesítendő: 1. Templomtéri forgalmi kitérő 150 m. hosszban 2. Csepel végállomás .... 250 m. » Az engedélyezett pálya áramszolgáltatásának ellátására a budapesti helyi érdekű vasutak villamos üzemre való átalakításával kapcsolatban az erzsébetfalva —dunaharasztii vonal mentén létesítendő, az uj vonalat is tápláló közös központi áramfejlesztő telep fog szolgálni. Az állami tulajdont képező gubacsi zárógát ós tápzsilipre a vasutüzleti használati jog az engedélyes társaságnak az engedély egész tartamára díjmentesen biztosíttatott, megjegyezvén, hogy az annak igénybevételére és használatára vonatkozó egyéb részletes fellételeket a földmívelésügyi minister úrral egyetértőleg rendeletileg fogom megállapítani. A szóban forgó helyi érdekű vasútvonal megépítéséhez ós üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke az e részben tett számításokhoz képest eredetileg 3,475.000 koronában számíttatott. Ezt az összeget az engedélyes vasúttársaság egynemű részvényeknek 80°/o-os árfolyamon leendő kibocsátása utján kívánta beszerezni. A társaságnak ezt a kérelmét törvényhozási felhatalmazás hiányában hivatali elődöm nem teljesíthette ugyan, az akkori kormány hozzájárulásával azonban oly czélból, hogy a pénzbeszerzési, illetve a rószvónykibocsátási árfolyamveszteség a vasútvonal tőkéjének keretében kompenzáltassék, a vasút építési és üzletberendezósi tényleges tőkéjét 4,112.000, azaz: Négy millió egy száztizenkettőezer koronában, vagyis oly összegben állapította meg, mintha a 3,475.000 koronányi tényleges szükséglet 35°/o erejéig törzsrészvények, 65% erejéig pedig a szokásos 78°/o kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. Az ekként nyert 4,112.000 korona tőkeösszeg ellenében azután egynemű részvények teljes névértékben bocsáttatnak ki. A vonal engedélyezésére vonatkozó engedólyokirati függelékben azonban kimondatott, hogy az állam megváltási jogának gyakorlásánál, valamit az adó-