Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-56. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a budapesti helyi érdekű vasutak Kerepes állomásától folytatólag a m. kir. államvasutak Gödöllő állomásáig vezetendő helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

56. szám, 345 teni, ós pedig az állomások, a magasépitmények, járóművek ós a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházki osztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivétel­nek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alópitménye két vágányra kószitendő. A legnagyobb emelkedés' illetve esés 25°/oo-ben állapittatik meg. A nyilt pályát 300 méternél kisebb sugarú kanyarulatokba fektetni nem szabad. Kivételesen azonban megengedtetik, hogy Mogyoród állomás mindkét végéhez közvetlenül csatlakozó vonalrészek 200 méter, a »Gödöllő király­park« állomás Kerepes felőli végéhez csatlakozó vonalrósz pedig 125 méter sugarú ívekbe helyeztessenek. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czóljaira készítendő ópitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtle­nebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszinében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 8'0 (nyolcz) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelósnek ós a vágány kibőví­tésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához ós anyagához képest — bezárólag 2-5 m. magasságig l x /2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l x /2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, vala­mint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egylábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fek^ő bevágások oldalárkai meg­felelő fenékesóssel tervezendők ós készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelésí és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a föld­területek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pálya­test és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mező­gazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az Kepvh, iromány,; 1910—1915.. HL kötet. 44

Next

/
Thumbnails
Contents